Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

tott és elzarándokoltak a sírjához, „mivel a kórház felépült.' Ez azonban elhamarkodott megállapítás volt, mert akkorra csupán tető alá került az épület. A belső vakolás hiányzott, és berendezni, működtetni még nem tudták. Februárban bonyodalmak keletkeztek a terület átadása körül. A főügyész, miután átvette a vázlatrajzot és elkészítette a szerződést, elküldte a hitközségnek, de a hitközség nem akarta elfogadni a szövegezést. A főügyész közkórházat emlegetett a szerződésben, ám a hitközség képviselői ezt kifogásolták, ugyanis a hitközség egyértelműen leszögezte, hogy zsidó kórházat kívánnak alapítani, melyet más vallásúak is használhatnak. A közkórház megnevezés nagyobb kórházat jelent számukra, mely sok beteg ellátására alkalmas, ez pedig eleve kisebb méretű intézmény. Azért nem kifogásolták a szerződés szövegezését eddig, és azért nem írták alá, mert bennük fel sem merült, hogy a zsidó kórház megnevezésen kívül más belekerülhet a szövegbe. Amikor elolvasták, akkor találkoztak vele először és így már tiltakoztak. A tiltakozást február 22-én nyújtották be, melyben közölték, hogy közkórházat nem is építhetnek, hiszen azt a kormányzat alapíthat, ők ilyet nem akartak, eleve kevés ágyszámot terveztek és nem tudnák meghatározni a fizetéses és díjmentes ágyak számát és arányát. Azt kérték, hogy a szerződés az eredeti Ort megállapodás szellemében készüljön el. 1928. augusztus 29-én azonban még nem volt aláírt szerződés, a polgármester sürgette Bernstein Béla főrabbit az ügyben, ám a késedelem oka csak december 13-án derült ki. Ekkor a főrabbi közölte a városi tanáccsal, hogy a rossz gazdasági viszonyok miatt nincs pénzük a kórház berendezésére, a Burger-alapítvány hasznát is elvitte az infláció. A gondokat úgy próbálták megoldani, hogy tárgyaltak a vármegyével az épület eladásáról, ezért nincs még kész szerződés. A fejleményekről értesítik a várost.

3 A vármegye, hogy tisztázza az épület értékét, még júliusban állagbecslést készíttetett a félbemaradt kórházról. A következőket állapították meg: az alapja és lábazata terméskő, belső fala égetett tégla, a falakat a talaj szintje felett szigetelték. A meny nyezet vasbeton födémmel megerősített. A válaszfalak 15 cm vastagságúak, téglából készültek. A belső vakolás hiányzott, a homlokzatot, a kőlábazatot is vakolattal kell borítani. A kéményből hiányzott a tisztítóajtó, a padlásról a tapasztás. Sok helyen a cserépburkolat hiányos lett. A lépcsőt több helyen erősíteni szükséges. Az épület már avultnak tekinthető, a szabadon lévő vasrészek erősen rozsdásak. Az összes érték 107484,98 pengő, ebből levontak-3% avult értéket és a rossz lépcső miatt 5000 pengőt. A becsérték eszerint: 99260,43 pengő.

32 Tehát 1926 óta változatlan állapotban maradt, nem építették tovább — nem fejezték be és nem rendezték be, és nem is működtették. Megkezdődtek a tárgyalások a vételárról, a hitközség 140000 pengőt 29

) SzSzBML. V. B. 186. III. kútfő, 975/1923. a. sz. 4970/1926. i.sz. 30

) SzSzBML. V. B. 186. III. kútfő, 975/1923. a. an. 4044/1926. i.sz., 4744/1926. i.sz. 31

) SzSzBML. V. B. 186. III. kútfő, 975/1923. a. sz. 32399/1928. i.sz., 48039/1928. i.sz. 32

) SzSzBML. IV. B. 411. 263/1944. a. sz. 4059/1928. i.sz. 110