Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)
szigorú előírásokkal. Időtartama egy év, a hitközség és a Chevra Kadisa végezhette Hajdú, Bereg, Szabolcs és Szatmár megyék területén. Sorszámozott, lepecsételt, Bodor Zsigmond és Schwartz Ede aláírásával ellátott íveket kellett készíteni, melyeken szerepelt az engedélyezés ténye. Ezeket az íveket az alispán is ellátta pecséttel. A gyűjtést végző személyt a rendőrség is ellenőrizte. Az eredményről értesítést küldenek a népjóléti miniszternek és az alispánnak bejelentik, hogy a pénzt hol helyezik el felhasználásáig külön számlán' Július 3-án azonban nem várt meglepetés érte a várost és a hitközséget is. Az Országos Földbirtokrendező Bíróság a kérdéses telket házhelynek kívánta felhasználni. A polgármester bizottságot állított össze a megoldás kimódolására. Közölte a város tanácsával és a bizottsággal, hogy abban az esetben maradhat a terület a hitközség tulajdonában, ha hasonló területet adnak át a Földbirtokrendező Bíróságnak, olyat ahol 1 f? házhelyeket tudnak kialakítani. December 13-án ülésezett a bizottság, ahol megállapították, hogy a hitközségnek szüksége van a telekre, mert a következő év tavaszára az 55 ágyas kórházat fel akarják építeni, melyet egy 45 m hosszú és 25 m széles épületben helyeznének el. A városnak is szüksége volt erre a kórházra, ezért gyorsan megtalálták a cserére alkalmas területet, mégpedig az Erzsébet kórház északi oldalán, a Bocskai utca felől. Ez nagyon jó fekvésű terület és pontosan megfelelő kórházépítés céljára, mert közvetlenül csatlakozott az Erzsébet kórház telkéhez, tehát egységes tömböt lehetett kialakítani, ugyanakkor a telek elég nagy ahhoz, hogy az Erzsébet kórház tovább bővüljön. Itt amúgy sem lehetne házhelyet kialakítani, ugyanis éppen a kórház halottasháza és fertőtlenítő épülete foglalta el ezt a részt, így lakóházak építésére nem volt a legszerencsésebb hely. Könnyen csatornázható a terület és főútvonal 17 húzódik mellette, elég hely van udvar és gazdasági épületek céljára. Mindehhez az OFB hozzájárulása kellett. Közölték a bírósággal, hogy csereterületet adnak a házhelyek céljára, kérték az ügy gyors elintézését és az OFB jóindulatát. A képviselőtestület december 19-én jóváhagyta az intézkedést és értesítették az OFB-t és dr. Korláth György sátoraljaújhelyi törvényszéki tanácselnököt, aki az ügyben a konkrét eljárást lefoly18 tattá. 1925. május 19-én a Városi Tanács sürgette az OFB-t, mert már a hitközség kiszállította az építőanyagokat és nyáron szerette volna 14 ) SzSzBML. V. B. Í86. III. kútfő, 975/1923. a. sz. 20016/1924. i.sz, 15 ) SzSzBML. V. B. 186. III. ktítfő, 975/1923. a. sz. 8478/1924. i.sz. 16 ) SzSzBML. V. B. 186. III. kútfő, 975/1923. a. sz. 20242/1924. i. sz. 17 ) SzSzBML. V. B. 186. III. kútfő, 975/1923. a. sz. 34202/1924. i. sz., 35704/1924. i. sz. 18 ) SzSzBML. V. B. 186. III. kútfő, 975/1923. a. sz. 00324/1925. i. sz. 108
