Riczu Zoltán: Zsidó épületek és emlékek Nyíregyházán. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 34. Nyíregyháza, 1992)

A kórház története „Azért ne bizza magát az ember csodára, hanem köteles a világ módján orvost hivatni és magát gyógykezeltetni." (Sulchan Aruch 1987. 55.p.) Zsidó kórház létesítésére már 1873-ban történt kísérlet, amikor a hitközség vett egy házat, s ezt át akarta alakítani kórházzá, a kolerajárvány miatt. Azonban nem kezdődhetett el benne a gyógyító munka és a járvány elmúltával eladták az épületet. (Bernstein 1947. 59. p.) Legközelebb 1918-ban vetődött fel az alapítás gondolata, amikor Bernstein főrabbi kifejtette, hogy a hitközség tagjai nem szívesen mennek a közkórházba, ugyanis ott a rituális étkezést nem tudták biztosítani számukra. Adományozásra szólította fel a hitközség tagjait. A felhívás hamarosan kedvező fogadtatásra talált és szimpátiával fogadták a zsidóságon kívül állók is, annyira, hogy az elsőként adakozók közé tartozott Klein Sámuelen kívül Szmrecsányi Sándor főjegyző, Mikecz Zoltán gyógyszerész. Ezek a küldemények áprilisban érkeztek be. A kórház ügye májusra országos hírű lett. Az adományozás mértékének megfelelően rögzítették, hogy aki 25000 koronát ad, annak nevével márványtáblát helyeznek el az előcsarnokban, aki ágyalapítványt tesz (6000 korona), annak nevét az ágyon tüntetik fel, az 1000 koronán felüli összegeket külön kezelik, az ennél kisebbekről az első zárszámadáson elszámolnak. Az építkezés megkezdéséhez szükséges pénzmennyiség azonban a kezdeti lelkesedés után csak 1923-ra gyűlt össze. Október 22-én a hitközség vezetősége: Bernstein Béla főrabbi, Bodor Zsigmond hitközségi elnök és Schwartz Ede a Szentegylet elnöke értesítette a Városi Tanácsot, hogy a kórházat most szeretnék felépíteni. Elmondták, hogy ezt már 1918-ban eltervezték, akkor még „győzelmi hálaáldozat1

) Nyírvidék, 1918. április 9. 2. p. 2

) Nyírvidék, 1918. április 25. 3. p. 3

) Nyírvidék, 1918. május 18. 2. p. I 105