Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

A ján erossen alította, hogy ú' aho megy fírhe. Akkor kezdtík vizsgálni, hogyhát mégis tűnni kék, hogy ki hát, a vagy mi ja? Meglel tik a lába szárába a szurony hegyit! A vezér szuronnyának a hegyit, ammi letört. így osztán elkezdődött ám a zeljedzis, mer bebizonyult, hogy u vót az a vitéz, mer ott vót a lába szárába a vezér szuronnyának a hegyi. Mán mostan következik az, hogy mentek esküdni. Mikor a nó*nek mondani kellett, hogy "én", hát ippen úgy meg tudott szóllalni, mint más akárki. Hát oszt, el lehet kípzelni azt az örömet, ammi ott vót, hogy a nima jánbul mi lett! Nem lett a zördögnek többet hatalma rajta. Dehát mán most, mit tanulunk ebbűl? Nem egyebet,mint áztat, hogy hát ammit a zisten rámír valakire, oszt azt pontoson betartja,hát megbocsát neki - akki azt megérdemli! A pap átal jelentette meg Isten, hát az Isten megbocsátott neki. így lett szentember beló'lle. Hát ez így van. Nem vót játík asse! 7. BEDÚR KIRÁLLY TÖRTÉNETI Még egy királly van ottan. Asz meg Bedúr királlynak hittak. Az ollyan jó királly vót, hogy nem vetett a nípre harmincháromféle adót, mint a maji! Hát, hogy ilyen vót, keletrul egyött három bó'cs, valami szentemberek lehettek azok. Ajándíkot hoztak neki, meg ügyi, hogy megtisztejjík azt a három jó királyt. (Nagyon rígen meséltem eztet.) Egyik hozott kilenc kis pávát. Másik egy trombitát. 84