Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

esése: "Kúcs", "kódus", "ótözött", "asztarra", "mónár". Zártabbá válás: "U" (ö), "ku" (kő), "fúbevákta" (fóbevágta), "lú" (ló). A szuffixumok (ragok) esetében mindenkor : "házbúi ", "kerbul ", "asztarrúl ". Határozók népies változatai : "Attűl fog vast" (azóta), "nem rígibe" (nem régen), "közelesen" (közel), "eccer ojan nagy" (mégegyszer olyan nagy). Az egykori lágy "ly" hang helyett, mint e területen általában, Görbedi is kemény "j"-t ejt. Pl.; kiráj.fojik. Egyéb népies kifejezések: "Azt a csókot oszt nem olvastam ém meg,amennyit raktak." ^7 "Adott hejjette másat" (másikat). "Kinyissa a zaj tót". "Akkor lássa". "Mengyek". Tódozott"( foltozott). "Dutötte"( öntötte). "Varnyú". "Tanált". "Tövisk". "Humlokon". "Lakadalom". "Dnokám". "Berena". "Szdllejek". "Gyerekik". "üdó'". "Eledó". - Ezek a hangváltozások mind általánosak a Nagykunság, illetve a Hajdúság nyelvjárásaiban is. Hangátvetések: "Kelebemet" (kebelemet), "lembegeti" (lengeti), "beleegyvérettek " (belekeveredtek). 7. Táj szavak Az alábbiakban ismertetjük a Görbedi István meséiben eló'forduló tájszavakat, a mesék számozási sorrendjében: l.sz. csörmő - száraz forgács, lyen megkülönböztetett gally, káka, hordalék használata fattyú - serdülő' ifjú. Van- karikás - rövidnyelu, kötélnak vidékek, ahol a bó'l vagy szíjból font törvénytelen gyerme- ostor ket nevezik fattyúnak bátyámuram, nénémasszony (Tiszalökön nincs i- ismeretlen megszólítása 42