Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

fogadja el az ótestamentum miszticizmusának azt a megjelenési formáját, miszerint Isten angyalai úgy járnak-kelnek a földön, mint Isten üzenetének hordozói, vagy ítéletének végrehajtói. 13 itt hivatkoznom kell a magyar mesevilágra, mivel a nagy mesemondók hite szerint régen az angyalok és a gonoszok (ördögök) a földön jártak ós a nép között elvegyültek. 14 Isten angyalai természetfeletti lények, emberi formába rejtve természetfelettiségüket. 1$ Görbedi István is ilyenképpen hisz valóságos létezésükben. Valószínűleg azért, mert a legenda népszerű' alakjának, Péternek a földön való megjelélenését így magyarázza: "Megyén Péter az öreg kódus - nízni. Ugy járt u mindig,akármere járt, hogy ne esmerjík - öreg kódusnak."(9. sz. mese. )A legendák általában Jézus Krisztus kíséró'jeként tüntetik fel Pétert. Még egy ótestamentumi ismeretró'l szerzünk tudomást a meséiből: A világ teremtését Isten müvének tartja,s ebben a kronologikus sorrendet is megtartja. 1& Jézus csodáival nem foglalkozik, hanem egyenesen belevág in medias res; "Megtudták, hogy Krisztus szentember vdt, Isten fi ja. "Az ó' fogalma szerint a szentemberek angyalok, akiknek a csodák végrehajtása is mesterségük.Ezért Jézus Krisztus csodáit is természetesnek tartja. Úgy hisz Jézusban, mint Krisztusban, aki Isten fia! De nemcsak Isten fia, hanem a Szentháromság második tagja is. A Szentháromság harmadik tagjának Sztízmáriát tette meg a Szentlélek helyett, s ez csak a realitásban való gyökerezését bizonyítja: Szűfzmáriát el tudja képzelni, de a Szentlelket nem. Jézus istensége és a Szentháromság-tan a református dogmatika fo kérdései. Ezekben való hitét akarja bizonyítani. Erre szüksége is van realista érzéke miatt, mert e 28