Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

léten folytatott munkásságáért 1946-ban Nyíregyházáról felkérő levelet kapott Szabolcs vármegye Szabadművelődési Felügyelői Hivatalának vezetésére. Ezt a felkérést elfogadta ! MAKRA Sándor Nyíregyházán a kitűnő közművelődési munkája mellett továbbra is gyűjtött, írt és tanult, összegyűjtötte Görbedi István tiszalöki mesemondó anyagát. Ugyanakkor levelező hallgatója a budapesti Református Teológiai Akadémiának is, ahol 1953-ban diplomát szerez. Teológiai tanulmányai nemcsak növelik látókörét,tudását,hanem meghatározzák további hivatali pályafutását is. MAKRA Sándor 1953-ban már segédlelkész Csillaghegyen, azután Pestszentlőrinc-Szemere telepen, később Monoron. 1956-1963 között Zsámbékon előbb helyettes, majd missziói lelkész. Rövid ideig Mórágyon is működik. Végül 1970-1981 között Simontornya lelkésze. 1981-ben nyugdíjba vonul,Budapestre költözik. Ettől kezdve - csodálatos intenzitással - egyedül a néprajztudománynak szenteli az életét! Most nincs terünk arra,hogy MAKRA Sándor szakirodalmi, irodalmi munkásságát a maga teljességében számba vegyük és értékeljük. Szabad legyen ezek közül néhány eredményre utalnunk, időrendisorrendben. MAKRA Sándor 1935 óta rendszeresen publikál. Joggal büszke arra, hogy húsz éves korában az első írása, az akkor rangosnak számító KIS ÚJSÁG Képes Családi Lapok mellékletében megjelent.Ugyancsak 1935-től az ÚJ IDŐK folyóirat külső munkatársa lett.Ezekben és más irodalmi folyóiratokban néhány év leforgása alatt közel száz elbeszélése, rövidebb írása jelent meg. 1936-ban a PESTI NAPLÓ irodalmi pályázatán sikeresen szerepel a "Lilla" című elbeszélésével . Mondanunk sem kell,hogy MAKRA Sándor gazdag néprajzi 188