Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

- Húnnen jön, barátom? Aszongya: - Korondrúl. - Hát ott mindenki fazikas? - kérdi a juhász. - Majnem mindenki, mer alkalmas a főd hozzá. Na igen, hát osztán: - De jó - aszongya a juhász, - hogy tanálköztünk,mer mos jövök a hortobágyi pusztánál, oszt ennek a szamárnak a testvírnénje firhe ment, oszt azt izente.hogy kérdezzem meg tűlli, hogy elmennek a lakodalmi mulatságba, vagy itt járják el az úton? - Súgta a juhász a szamárnak, oszt addig, míg súgott: tüzes taplót dugott a szamarak fülibe. Kérdi a fazikas: - Mit mondtak a szamarak? Ö meg azt felelte: - Azt mondták a szamarak, nem mennek annyira, eljárják az űton! De még ötven lípísre se ment a juhász,mán akkor rángatták a szekeret erre, meg arra! Hát mondja a fazikas: - Mi az istennek mondta meg? Még be se állt a lakodalom, mán viszik a szekeret össze-vissza! Sütötte a tapló! Dugta a fejit a surjánba, az akácfa közzé! Dörzsölte! Ki akarta dörzsölni. (Pásztor emberek avval gyutanak rá. Kell annak gyufa? Fene!) A szekeret is beleborították az árokba, összetört a sok fázik! Ügy bíz a! 165