Makra Sándor: Görbedi István mesél. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 33. Nyíregyháza, 1991)

- Hogyne búsulnék - aszongya, - mikor mingyán megeszen a medve, tehenestül. Csakhogy azt mondja a róka: - Többet ésszel,mint erővel! Majd én belebúvok a bokorba, osz maj ha előjön a medve, fogok makogni. Megíjjed a medve, oszt azt kérdi: Jaj! - aszongya.- Jönnek a vadászok, hova bújjak? - Bűtasd a zsákba! (Egye le a fene! Érdemes evvel bajlódni?) Ém meg előgyövök, oszt azt kérdem: Mi van a zsákba? Te meg azt mondod, hogy: Szenestöke! Ém meg azt mondom: Vágg bele a fejszédet! Te még belevágod a fejlbe. Tijed lesz a medve, megmarad a tehén is. Nahát osztán: - De mit fizetel? - kérdi a róka. Megegyeztek kilenc tyúkra, meg egy kakasra. De nagy tarajos! asz kírte. Bizon. Másnap hajnalra mán ment is írté.Kopogtatott. Az ember meg Őtözni kezdett, oszt elkezdett vakogni, odabe az ember. Méghajja a róka: - Mi van odabe? Nem valami koppó tán? - Abbizon! Van belől le vagy három. Nem tudom hűnnét került ide. (Megtanította a róka,hogy: Többet ésszel,mint erővel!) - Jaj! Csak addig el ne ereszd, mig elfutok! - Vitte az ingét! Elszaladt. Hát osztán, mán ennek vígé van. Ott maradt a kilenc tyúk, meg a kakas. 136