Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)

ELŐSZŐ (Gyivicsán Anna)

a hajdani életmódot tárja fel. Ezt az összetett folyamatot próbálták a néprajzkutatók - Ján Koma és Erdész Sándor is - megragadni. Márkus Mihály szerzőként is megjelent a tirpák füzetekben. Az 1977-ben kiadott I. kötetben kiadott tanulmánya a tirpák néprajzi-etnikai csoport kialakulásáról szól, s a benne mintaszerű családvizsgálatokat végzett. Az ott felállított rendszere, kritériumai mindmáig vitára serkenthetnek, s űj vizsgálatok elvégzésének szükségességét sugalljak : jelezve és megmutatva, hogy a témába történő mélyfúrással még mindig lehet és van mit mondani a tirpákokról. Ilyen tudományos igényességből született Ján Botík - Marta Sigmundova - a füzetek III. kötetében megjelent tanulmánya a tirpákok népviseletéről. Talán éppen az ő módszerüket követendően várnak még feldolgozásra olyan témák, mint a tirpák gazdacsalád belső szerkezete, családi munkamegosztás, a család viselkedési rendje a tanyán és a városi házban,a városi közösségekben; a tirpák parasztság társadalmi szerkezete, s az egyes rétegek viszonya a szlovák kultúrához,a tanyabíró intézménye, stb. A munkaközösség az általa megjelentetett kötetek sajátosságát nemcsak témáival, hanem a szlovákmagyar kétnyelvűséggel is demonstrálni kívánta. Ehhez csatlakozik a jelen kötet is. Hiszen a csak magyar nyelven megjelentetett I. kötet után, a II. kötettől kezdve, a magyar tanulmányok mellett helyet kaptak a szlovák nyelvűek is. S ez nemcsak a tirpák kutatásokban résztvevő szlovákiai és magyarországi szlovák kutatók jelenlétére utal, hanem jelképezni kívánja - helyesen és jogosan - azt is, hogy mely nemzetiség kutatásához kapcsolódik a szlovák nyelv. Nem kell azonban elhallgatni azt sem,hogy e füzetek nyelvi vonatkozásait némelyek kritikával il-