Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek V. (Jósa András Múzeum Kiadványai 32. Nyíregyháza, 1991)
Takács Péter - Udvari István: Németek Nyíregyházán a XVIII. század második felében
szokásnál, városi polgárjognál és létbiztonságnál jobban ragaszkodó polgárok kénytelenek voltak elhagyni a várost. Akik a földi értékeket többre tartották az égi üdvösségnél, azok pedig katolizáltak.A frissen új hitre tértek, erős támaszt találva az államhatalomban, a kormányhivatalokban, a toborzó iroda katolikus tisztjeiben, a katonákban, gyávaságuk és megalkuvásuk igazolására,lelki ismeretük elaltatására bizonyára szivesen lecserélték falvaik evangélikus úrbéreseit katolikusokra, de még szívesebben megtérítették őket a katolikus hitre... Több mint valószínű, hogy Kassa város rekatolizálásával párhuzamosan - mely folyamat önmagában sem volt egyszerű és napi hirtelenséggel lejátszódó esemény - fokozatosan hagyták el kálvinisták és luteránusok (reformátusok és evangélikusok) a várost és a tulajdonában lévő falvakat. Az is elképzelhető, hogy első lépésben a városból a környező falvakban találtak menedéket a katolikussá lenni nem akaró kassaiak. . . Aztán majd második lépcsőben innen is továbbálltak. Útjuk ezerfelé vezethetett. Szabolcs megyébe is. Szabolcs megye protestáns nemessége megnyitotta birtokait, telkeit a vándorló evangélikusok,reformátusok és görögkatolikusok előtt, mint ahogyan a lengyelek és zsidók előtt is. Válogatás nélkül fogadta be vallástól és etnikai hovatartozástól függetlenül a lakosokat. Abban is biztosak lehetünk,hogy evangélikus hitükhöz ragaszkodó családok, az Alföldre vetődve,szívesen választották védő közösségül a FelsÖ-Tiszavidék legnagyobb evangélikus gyülekezetét, a nyíregyházit, lett légyenek etnikailag szlovákok vagy németek, avagy éppen magyarok. Gróf Károlyi Ferenc toborzó levele, mely hitükben is háborítatlanságot ígért a beköltözőknek, külön is vonzotta az evangélikuso-