Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

Abban az időben a honvédcsapatok még nem voltak összpontosítottan elhelyezve, ezért számos nagy- és kisvárosnak jutott az új magyar katonaságból, melynek zömét a gyalogság adta. Ennek során került Nyíregyházára a „Magyar királyi szabolcsi 41- honvéd zászlóalj" és a „Magyar királyi hajdúsági 15. lovasszázad". Az alakulatok a nevükben viselték azt a földrajzi tájat, vidéket, ahonnan legénységüket kapták. Az itt állomásozó 15. lovasszázad a kassai hadkerülethez tartozott a 14. szatmári (Nagykároly), a 16. északbihari (Debrecen), a 17. heves-kúnsági (Kassa) és a 18. felvidéki (Kassa) lovasszázadokkal együtt. A kassai 6. lovasosztály első parancsnoka Heley János alezredes, majd 1870-töl tíz éven át Rakusz Lajos őrnagy. A 15. lovasszázad parancsnoka a megalakuláskor Elek Gusztáv százados, beosztott Zubovits Fedor alhadnagy.

3 Ez a század a 41. zászlóaljjal először a polgárok házaihoz szállásolt el, majd az 1870. február 21-i városi közgyűlés úgy határozott, hogy a lovasság részére átalakíttatja a volt „czúgoskerti alkalmatosságokat",

4 a zászlóalj részére pedig helyiségeket bérel. Nyíregyháza számára nem volt újdonság a katonák itteni megjelenése, hiszen a városban szinte mindig volt elszállásolva valamilyen katonai alakulat vagy pótkeret. 1866-ban a városban és környékén a 11. ulánusezred, a 70-es évek elején a 11. közös huszárezred, a 79. gyalogezred pótkerete, majd idekerült a 15. és 16. közös huszárezred pótkerete, „cader"-e is. A magyar királyi honvédelmi minisztérium 1873-tól tervezte a lovas századok nagyobb egységekbe, osztályokba való szervezését úgy, hogy a két századból álló osztály egy helyőrségben állomásozna. Az új lovas század fogadására felhívták Nyíregyháza városát is. A közgyűlés az 1873. szeptember 16-án tartott ülésén úgy döntött, hogy a 41. zászlóalj legénységét és raktárait a nagyvendéglő melletti ún. lovardái laktanyában helyezik el, a 15. lovasszázad számára pedig kijelölték a Debreceni utcai laktanyát, mert ott elfér a 40 ember, a századraktár, az udvaron lévő másik raktár pedig kevés költséggel átalakítható a század 34 lova számára, s a mellette lévő fabódé szolgálna szekérszínül. Ugyanitt lenne a helyőrségi fogda és a 15. és 16. közös huszárezredek kereteinek raktára. A közgyűlés egyébként a fenti alakulatok ittlétére hivatkozva az újabb honvéd lovasszázad idejöttét nem vállalta.

5 Októberben azonban a már itt tartózkodó polgári és katonai vegyes bizottság arról döntött, hogy a két lovas század részére a városi serház épülete és telke kiválóan alkalmas lesz és kevés költséggel átalakítható. A következő év nyarára Horváth Gyula városi mérnök elkészítette a terveket az immár két lovasszázadot befogadó épületekről, istállókról. Az építkezés és az átalakítások azonban elhúzódtak, s csak 1876-ra készült el a Serház, Honvéd és Kert utcák által határolt területen az új kaszárnya mintegy 100 000 forintos költséggel. A laktanyát a honvédség főparancsnokáról József főhercegről nevezték el. A korábbi elképzeléseknek megfelelően 1874-ben vonult be a városba a szatmári 14. lovasszázad is. Ekkor törént meg a lovasság ezredekbe szervezése is, s a nyíregyházi két század az újonnan alakult kassai 5. honvéd lovasezred második osztályát képezte.

6 Egy év múlva, 1875-ben a 41. zászlóaljat Kassára helyezték, így a városban csak lovasság maradt a Honvéd utcai kaszárnyában egészen 1885 májusáig, amikor ismét a polgárokhoz kellett beszállásolni a huszárokat. Május 13-án ugyanis az 8