Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)
Délben egy órakor társasebéden jelentek meg a bajtársi nap résztvevői. Itt Füzesséry Elemér mondott beszédet, melyben felidézte a 14-es huszárezred életének főbb mozzanatait. Beszélt a felelmelo ünnepségről, melynek keretében megkapták a várostól a kaszányát. Akkor a környéket még homok borította, az ezred fákat ültetett, melyek még akkor is ott álltak a laktanya riadóterén. - Mi ültettük őket ötven évvel ezlőtt - mondta Füzesséry alezredes, majd köszönetet mondott a városnak azért a jóindulatért, amelyet mindenkor tanúsítottak az itteni huszárezredekkel szemben. 120 1942 nyarának elején az emlékművet kiegészítették az obeliszk két oldalára helyezett márvány táblákkal, melyeken az 1941-ben a szovjet fronton hősi halált halt Hadik-huszárok nevét örökítették meg. Székely Mihály helyi kőfaragó-mester a karrarai márványból készített táblákat, a véséssel együtt a „a hazáért és a kereszténységért hősi halált halt bajtársak iránti tiszteletből" s honvédelmi kötelezettségére hivatkozva teljesen díjtalanul készítette el a huszárezred részére. 121 * * * Mind Vattay , mind Béldy nagyon sokat tettek az ezred életében alapvető fontosságú hivatásos altiszti kar életkörülményeinek javításáért. Éppen Béldy Alajos intenciói alapján 1937. január 21-én 29 huszár-és tüzéraltiszt fordult közös levéllel a városi képviselőtestülethez, melyben előadták, hogy: „A város tulajdonát képező területet, mely a vasúti felüljáró és a Hősök temetője között fekszik, egyenként 200 négyszögöl területű 31 parcella házhelyingatlant, négyszögölenként 2 pengős áron megvásárolni óhajtanánk és ott Hadikfalva elnevezés alatt letelepednénk." Az ajánlattevők kötelezték magukat arra is, hogy az épületeket a város által meghatározandó előkerttel tisztán téglából, palafedéssel, ikerházszerüen fogják felépíteni, az utca felől minden telket 80 cm. magas terméskő lábazaton kétszínűre mázolt faléc kerítéssel kerítenek, míg telekválasztó kerítések 180 cm. magasak lesznek. Vállalták azt is, hogy a gazdasági épületeket tégla vagy kő alapon vályogból építik, s az építkezésnél csak helyi szakmunkásokat alkalmaznak. Tudomásul veszik azt is, hogy ha egy utca kiépül, járdát kell építeniük, ugyanakkor ezen a területen a város sem közkutat, sem közművet, még közvilágítást sem létesít. Ezekből a telkekből csak a 4. huszárezred és a 6. tüzérosztály, a parancsnok által igazolt, tényleges és nyugdíjra jogosult altisztjei vásárolhatnak. 122 Februárban Nagy Elek műszaki tanácsos elkészítette a parcellázási tervet a Hősök temetője keleti oldalán futó utca, a későbbi Hadik András utca, a Mandai út (ma Dugonics út) és a ma Kinizsi utca közötti területen. 31 telket mértek ki és egyet ebből az altiszti kaszinónak tartottak fenn. A városi képviselőtestület február 26-án foglalkozott az altisztek ajánlatával s egyhangú igennel kimondta a telkek kimérését és megadta az engedélyt az építkezés megindítására. Közben az altisztek is létrehozták a Hadikfalva Bajtársi Szövetséget, Tikos Károly törzsőrmester elnökletével, s a továbbiakban rajta keresztül történt az építkezés beindítása, az új tagok felvétele. Még 1937 nyarán megkötötte a város a szerződést Ládi Mihály , Nádasdi András , Kéri József , Tikos Károly , törzsőrmesterekkel, v. Cérna Sándor , v. Vágó 71
