Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

osztályonként elkezdődött a tisztesképzés is. Az újonckiképzés keretében szerepelt a lövészet, műszaki ismeretek elsajátítása és mindennap lovaskiképzés a lovardában, 2-3 óra alkalmanként. Márciusban raj-, áprilisban szakasz-, május-júniusban pedig századkeretben folyt a kiképzés. Júliusban a kiképzés szünetelt, ekkor a huszárok, felváltva aratási szabadságra mentek. Ebben az „alapkiképzési" időszakban járőrgyakorlatokra, menetgyakorlatokra és harcszerű lövészetekre is sor került. 1937. január elejétől június közepéig például 6 járőr- 7 menetgyakorlatot és 3 harcszerű lövészetet tartottak. A lövészetet Hajdúhadháznál bonyolították le, a járőr- és menetgyakorlatokat felváltva Miskolc, Oros, Hajdúdorog, Hajdúböszörmény, Ujfehértó, Nyírtura felé. Az egyszeri menetteljesítmény általában 60-80 km. volt, kivéve a május 20-22-i járőr gyakorlatot, amikor v. Mikecz Kálmán százados a megerősített felderítőosztagokkal Miskolc felé 140 km-t lovagolt. A gyakorlat tárgya pedig: „Hadműveleti felderítés Miskolc felé. A Tisza átjáróinak hídfőszerű tartása egy visszavonuló seregtest beérkezéséig, utóvéd felderítő és halogató harcok." Érdemes a többi gyakorlat tárgyát is felemlíteni: gyalogság elleni harc, gyors előnyomulás széles terepszakaszra, egy seregcsoport szárnyán, súlypontképzés döntő szándékkal, határon betört ellenség felderítése, és egy terepszakasz biztosítása, repülő felderítés által megállapított ellenséges gyorsan mozgó csapat felderítése, menetének zavarása, felderítésének semlegesítése, térbelileg széttagolt harccsoportok éjjeli átcsoportosítása egy másnapi döntő szándékú támadásra stb., stb. S hogy e gyakorlatokon mindezt a tisztikar és a legénység is alaposan elsajátította, azt az 1941. évi oroszországi hadmüveletek bizonyították, amikor a huszárok a gyorshadtest szárnyán a gépkocsizok és kerékpárosok előtt előrenyomulva fontos útcsomópontokat és területeket vettek birtokba. A szakaszkiképzés idején külön foglalkoztak a karabélyos és a géppuskás szakaszokkal. A karabélyos szakaszok kiképzése a harcalakzatok különböző formáinak megismertetésével kezdődött, mely magába foglalta a megközelítő, mozgó, támadó alakzatok megalakítását, a tűzharchoz való lóról szállást, a gyalogos harc módozatait, a terepadta lehetőségekhez való alkalmazkodást, az ellenséges területen való újbóli gyülekezést, a roham előtti és utáni helyes magatartást, géppuskák elleni támadást, a találkozóharc különböző módozatait. A géppuskás szakasz is megkapta a támadó és védelmi harchoz szükséges teljes kiképzést: a harcalakzat megalakításától, a tüzelőállás elfoglalásán és berendezésén keresztül a különböző tüzelési módokig mindent. A kiképzési terv időrendi sorrendjében az alosztály kiképzése következett, amikor a századokat és a két osztályt kovácsolták össze. Ezt a munkát az osztályparancsnokok, a század parancsnokok és a segédtisztek végezték. Itt már minden korábban megtanult dolgot század- ill. osztálykeretben sajátítottak el a huszárok. Az alaki gyakorlatok és harcászati alakzatok felvétele mellett kézigránát dobógyakorlatok, gázkamra gyakorlat, vizén való átkelés, folyammegfigyelés, hídfőalkotás, találkozóharc, felváltás, ellenséges vállakózás elhárítása, felderítés, ellenséges lovasroham elhárítása stb. szerepelt, sokszor úgy, hogy a két osztály mint ellenfél állt egymással szemben. Az újonckiképzést az augusztus-szeptemberi osztály- ill. őszi nagygyakorlat zárta le. A századgyakorlatokat még Nyíregyházán és környékén tartották, majd, 62