Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

visszamaradó különítmény, munkás osztag a kiutalt férőhelyen 555 fő legénységi... létszám." Az elosztás szerint a törzsépület egyik szintjét a huszárezred, a másikat a tüzérezred parancsnoksága kapta meg. Az épületek közül a huszárok kaptak 1 kapuépületet, 1 tiszti és 1 altiszti lakóépületet, 1 nagy fedett lovardát 3 legénységi lakóépületet, 1 tiszti és 6 legénységi istállót, 1 kovácsműhelyt, 1 konyhaépületet, kocsiszínt és raktárát. A beteglóistállót kettéosztották, a fürdőt, fogdát, markotányos lóépületet, a gyanús beteglóistállót, a kis fedett lovardát, az alakuló- és riadóteret pedig közösen használták a huszárok és a tüzérek.

91 Ugyanakkor, a nagy lakásínségre való tekintettel (mert Nyíregyházán a Trianonban megvont határok miatt ugrásszerűen megnőtt főleg az Erdélyből menekültek száma, kiket a város alig tudott elhelyezni) a képviselőtestület hozzájárult a tüzérek részén lévő első legénységi épület emeletének altiszti lakásokká való átalakításához. A későbbiek során ugyanígy lakásokká alakították a fogdaépület emeletét, sőt a kór házlaktanya mindhárom épületét is. Az elhelyezési nehézségeket csak fokozta, hogy a Honvéd ucai kaszárnya épületei időközben lakhatatlanná váltak és a 12. gyalogezred II. zászlóaljának két századát is a lovassági laktanyába kellett áthelyezni, ami tovább növelte az ottani zsúfoltságot.

92 Ilyen körülmények között 1924. augusztus l-jén a városi közgyűlés úgy döntött, hogy elvileg hajlandó a város tulajdonát képező laktanyákat és a csapatkórházat a tulajdonjog fenntartása mellett - 25 évre a kincstárnak átengedni, azzal, hogy a kincstár bért nem fizet, de az átvett épületeket rendbehozatja és a továbbiakban saját költségén tartja fenn. Nem egészen egy év múlva, 1925. május 22-23-án egy vegyes bizottság már 40 évre szóló átadásról döntött, melyet 1926. július 30-án képviselőtestületi ülésen véglegesítettek is. A közgyűlés határozata alapján szeptember 22-én Bencs Kálmán polgármester a város képviseletében, valamint v. Déschán Benő huszárezredes, állomásparancsnok, Gally Pé/er altanácsnok, mérnök és Péterffy Béla főelőadó, intendáns a honvéd igazgatás mint bérlő nevében aláírták a 40 éves bérleti szerződést, melynek 1. pontja kimondta, hogy: „Nyíregyháza rendzett tanácsú város a magyar királyi honvéd kincstár által eddig fizetett térítések egyidejű beszünetése mellett a tulajdonát képező honvéd laktanyát, lovassági laktanyát és katonai csapatkórházat 1926. évi augusztus hó 1-vel kezdődött, s az 1966. évi július hó 31. napján végetérő negyven (40) évre - a város tulajdonjogának fenntartása mellett - tehermentesen és díjtalanul átadja, illetve a magyar királyi honvéd igazgatás ezen időtartamra átveszi a következő feltételek mellett: 2. Nyíregyháza rendezett tanácsú város közönsége a laktanyáknak és csapatkórháznak a háború alatt fokozottabb igénybevétele, a forradalmi események s idegen megszállás folytán előállott, vegyesbizottságilag megállapított s ezután megállapítandó kártérítésekről, tekintettel a magyar királyi honvéd igazgatás helyreállítási kötelezettségére, lemond, viszont a magyar királyi honvéd igazgatás kötelezőleg kijelenti, hogy a laktanyákban és csapatkórházban eszközölt javításokkal és ezen épületekkel kapcsolatosan egyébként felmerült kiadásainak Nyíregyháza rendezett tanácsú várostól leendő megtérítéséről lemond, illetve követelését elengedi..." Rögzítették azt is, hogy a kincstár 6 éven belül teljesen rendbehozatja a laktanyaépületeket, új épületeket pedig csak a város beleegyezésével emel, s a bérlet 56