Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)
A román harctéren a bukaresti béke után beállt harcszünet miatt all. honvéd lovashadsztályt 1918. május 13-ától az olasz harctérre szállították. Az olasz fronton a huszárokat a József királyi herceg vezette 6. hadseregbe osztották. Június 15-én a hadosztályra a Montello elleni támadást bízták. Ekkor a 9. huszárezred átkelt a Piavén, de az 5. ezredből csak egy század tudta a túlsó partot elérni, mert időközben egymást érték az olasz légitámadások. Az egyre ismétlődő repülőtámadásoktól megrendült 5. huszárezredet két nap múlva, 17-én József királyi herceg személyesen vezette az ellenséges gránáttüzben a falzei hídhoz, ahol lelkes és buzdító szavai után az 5. huszárezred is átkelt a Piavén. A hadseregparancsnoknak e tettéért a Katonai Mária Terézia Rend káptalanja a Tiszti Arany Vitézségi Érmet adományozta. Az átkelés után a két ezredet az első vonalba rendelték. A kiáradt folyó elsodorta a hidakat, lehetetlenné téve a lőszerutánpótlást és az élelmezést. A huszárok a nehéz pergőtüzben két rohamot vertek vissza kézigránátokkal, sőt még támadásba is átmentek, elfoglalva az olasz állás egy részét, foglyokat, lövegeket, géppuskákat zsákmányolva, de a legnagyobb örömmel az olasz mozgókonyhákra csaptak le. Konzervet és vizet is találtak, s így jóllakva folytatták az előnyomulást, míg a parancsnokság védőállásba nem rendelte őket. 69 Az október végi nagy olasz támadás idején állandóan harcolva vonult vissza az ezred, majd a fegyverszünet kihirdetése után, hazafelé menetelt, s november 16án lépték át a magyar határt. Másnap még Szentgotthárdon az egész m. kir. 11. honvéd lovashadosztály díszmenetben vonult el parancsnoka, Hegedűs Pál tábornok előtt, majd az 5-ösök Körmendre szállásoltak be, ahonnan november 20-án indultak vasúton Kassára,. November 23-án éjjel ért az ezred Kassára, itt Reók István őrnagy várta őket, s másnap reggel megkezdődött a legénység leszerelése és hazaengedése. 70 A II. osztály már nem tért vissza Nyíregyházára, a háború alatt kaszárnyájukba előbb egy lokórházat rendeztek be, majd 1918. őszén a 20. honvéd pótüteg kapta meg a Honvéd utcai laktanyát. * * * A császári és királyi 14. huszárezred 1914. július 26-án kapta meg a balkáni háború esetére szóló mozgósítási parancsot. Az érvényes hadrend szerint a huszárezred a temesvári 1. lovashadosztályba tartozott, Peteáni Artur tábornok parancsnoksága alá. Ezt a hadosztályt a miskolci 6. és a temesvári 7. lovasdandárok alkották, egyenként két huszárezreddel. A 6. dandárba sorolták a debreceni 7. és a nyíregyházi 14. közös huszárezredet és a 14. nyíregyházi lovas géppuskás osztagot. Az 1. lovashadosztályba tartozott még a nagyszebeni 4. és az aradi 12. közös huszárezred, az aradi, 12. lovas géppuskás osztag és a kisszentmiklósi 7. lovas tüzérosztály. 71 A géppuskás osztagokban 4-4 géppuska, a lovas tüzér osztályban 3 lovas üteg volt. A világháború kitörése előtt a Monarchia mozgósítási rendszerét három eshetőségre dolgozták ki: a Balkán, tehát Szerbia és Montenegró ellen viselt hadjáratra, az orosz háborúra és az egyszerre két irányban viselt háborúra. A mozgósítási terv is ezekhez igazodott. Az „A" lépcsőbe a mozgósítandó haderő több mint 3/5-e tartozott, s ők mindenképpen Oroszország ellen vonultak volna föl, mégpedig 18 nap aFatt. A „balkáni minimális seregcsoportot" a haderő valamivel kevesebb, mint 1/5. része tette ki, amelynek feladata a délszláv királyságok sakkban tartása lett volna. 40
