Bene János: A nyíregyházi huszárok. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai 31. Nyíregyháza, 1991)

Az iskola 1888 december elején már megérkezett a városba Rozsnyay József hadnagy vezetése alatt. A képviselőtestület december 28-i ülésén a tanács a következő javaslatot terjesztette elő: az altiszti iskolát, mely egy tisztet, 30 közhuszárt, 15 lóápolót és 32 lovat jelentett a Szent Mihályi (ma Bethlen Gébor) utcai kaszinói kuglizó melletti házban helyezik el, a lovak számára a Bundi kocsma istállóját alakítják át, a katonákat pedig a polgárokhoz szállásolják el. Hasonló módon fogják elhelyezni az 1889 januárjában érkező harmadik századot is.

11 A képviselőtestület ezt a javaslatot elfogadta. Már ezen az ülésen felmerült az az ötlet, hogy a város a vármegye által beszedett beszállásolási pótadók felhasználásával építsen egy egész ezred befogadására alkalmas első osztályú laktanyát, és az egész 5. honvéd huszárezredet hívják át ide Kassáról. A tetemes anyagi befektetés miatt a tervről egyelőre letettek. (Mint később látni fogjuk ez a laktanya mégis megépült a város déli végén, a vasút mögött a császári és királyi 14. huszárezred részére.) A Honvéd utcai további bővítésről, az építkezéssel kapcsolatos városi ügyekről rendre beszámolt a helyi sajtó is. A Nyírvidék 1889. április 17-én az alábbiakat közölte a képviselőtestületi ülésről: „... E véleményes jelentés ajánlja a képviseletnek, hogy 3-dik század elhelyezésére szolgáló épületek a mostani honvéd lovas laktanya szomszédságában helyeztessenek el. E telek Farkas Mór tulajdona, ki 9000 forint vételárért lenne hajlandó azt a városnak átengedni. E hallatlanul magas ár (a telek 3254 m

2 kiterjedésű) elfogadására azonban a képviselet nem volt hajlandó, hanem Somogyi Gyula indítványára kimondta, hogy igénybe véve a kisajátítási törvények ide vonatkozó rendelkezését, a szükséges teleknek kisajátítási eljárás útján való megszerzését fogja illetékes helyen kérelmezni..." A kisajátítási eljárás után még 1889 nyarán Horváth Gyula városi mérnök elkészítette a terveket és a költségvetést is, mely 42 657 forintot tett ki. Szeptember végén pedig a közgyűlés elfogadta Vojtovics Bertalan és Barzó Mihály nyíregyházi építőmesterek 41 000 forintos ajánlatát a bővítésre. A következő év tavaszán a két mester munkához is látott. Márciusban a város elbontatta a Far kas-féle házat, anyagát értékesítette, majd kölcsön útján biztosította a szükséges 46 200 forintot. A bővítés ezután gyorsan haladt, s 1890. november elsején a vegyes bizottság átvette az immár 3 századot befogadó fióklaktanyát. Ezzel természetesen a bérleti díj is emelkedett, most már 3949 forintot kapott a város a katonai kincstártól évente.

12 A huszár kiképzéséhez, a gyakorláshoz feltétlenül szükséges épülettel, egy fedett lovardával azonban mindeddig nem rendelkezett a nyíregyházi osztály. Éppen ezért az osztályparancsnok 1893. májú« 26-án az alábbi levéllel fordult a polgármesterhez: „A m. kir. honvédelmi minister úr múlt évben... megengedte, hogy a helyben állomásozó 5. honvéd huszár ezred II. osztálya számára egy födeles lovarda a kincstár költségein építtessék. Ezen czélból a honvéd állomás parancsnokság által a laktanya közvetlen szomszédságában e czélra alkalmas hely kiszemelése és ennek a kincstár által esetleges megvétele vált szükségessé; azonban a folytatott tárgyalások az illető tulajdonosok által követelt túlmagas ár miatt eredményre nem vezettek. Nehogy ezen a kiképzésre annyira fontos lovarda felépítése végleg elmardjon a honvéd állomás parancsnokság által a laktanyától bár valamivel távolabb, de egyébként alkalmas a város tulajdonát képező laktanya délkeleti kijáratánál a Kistelek utcza 10