Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

II. 1. A céhek kialakulása

tek. Talán az 1699-ben létrejött céh privilégiumát 1806-ban újították meg, s ezt örökítette meg a pecsétnyomó évszáma. Kovács és kerékgyártó vegyes céh létéről szintén tárgyi anyag alapján van tudomásunk. Ládájukat a Rétközi Múzeum őrzi. 58 Szintén itt található még egy vegyes céh pecsétnyomója. 59 ***** Nyíregyházán az ipar céhes keretei a XVIII.század második felében formálódtak, de az önálló céhek létrejöttére csak a XIX.század első évtizedeiben került sor. Nyíregyháza a XVI-XVII.század folyamán, egészen a szatmári békéig magánföldesúri,hajdúk által lakott szabadparaszti jogállású hely volt,lakói szabadságát a Rákóczi család több ízben megerősítette. Amikor II.Rákóczi Ferenc birtokait elkobozták, Nyíregyháza először a kincstár tulajdonába ment át, majd területének egyik része a Károlyi, másik része a Dessewffy családé lett. Mivel a lakosok a hajdú szabadsággal nem élhettek, a hely lassan elnéptelenedett, ezért gróf Károlyi Ferenc 1753-1754-ben evangélikus vallású szlovák telepesekkel népesítette be. A kedvező feltételek hatására a település népessége rohamosan gyarapodott,fél évszázad alatt 400 %-kal növekedett. Nemcsak számban, de gazdaságilag is erősödve, egyre terhesebbnek érezték a földesűri függőséget. A lakosok óriási anyagi áldozatokat vállalva megváltották a földesúri szolgáltatásokat, először a Dessewffy családtól 1803-ban, majd a Károlyiaktól 1823-1824ben. Régi városi jogainak visszaadására már 1786-ban került sor. II. József rendelete Nyíregyházát örökre városnak nyilvánította, és évenként 4 vásár, szomba58. Rétközí Múzeum 64.2.1. Csizmadia céh ládája. 59. Rétközí Múzeum 66.3.1. Vegyes céh pecsétnyomója.