Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

V. A céhek belső élete és működése

részt vettek a legények ülésén. Látómestereket is választottak; feladatuk a mesterek által készített termékek ellenőrzése, a hagyományos munkamódszerek betartása volt. "Az két hites céhmester tisztek szerint minden hónap szombatyán az Mesterek mívét hogy jó legyen meglátogassa. " A szolgálómester hálátlan feladatát mindig a legifjabb mesternek kellett ellátni. A céhbe lépő új mesterek egy évig viselték ezt a tisztet, de ezt később pénzért is megválthatták. "Az szolgáló Mesterséget pen ig minden bé álló Mester esztendeig visellye", mindaddig, míg a céhbe új mester került. A szolgálómester felett a fő- és alcéhmester rendelkezett. A nótárius a céh jegyzője volt; ö intézte az irásbeli ügyeket, s vezette a jegyzökönyvet. A céh vezetőinek bizonyos tekintetben kiváltságos helyzetük volt.A vándorló legények közül először ők választhattak, a vásárokon a helyválasztásban is övék volt az elsőbbség. A mesterek hierarchiájában a tisztségviselők után az öregmesterek következtek. Az apróbb jelentőségű ügyekben csak őket hívták össze, a vásárokon az elsők között választhattak helyet, gyűléseken és a templomban elől ültek. Őket követték a rendbéli mesterek, majd a hierarchia végére az ijfú mesterek maradtak. A mesterek évente négy alkalommal tartottak céhgyűlést; ezek közül az egyik céhmesterválasztó-gyűlés volt. A céhszabályzatok ugyanis előírták, hogy minden évben a "mesterek között Vízkereszt napban két céh Mester választassék. " A választás napja céhenként változott, de január hónapban mindenütt megtartották. A XVII. században alakult céhek mindegyike Vízkereszt napjára tette a választást.Ekkor vizsgálták meg a céh pénzügyeit is,a leköszönő focéhmes-