Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

V. A céhek belső élete és működése

talta el, mert a nála dolgozó legényt megpofozta, majd dorgálópálcával verte meg,mivel az vasárnap este nem akart dolgozni. Előfordult az is,hogy a rossz magaviseletű mesterlegénynek a vándorkönyvét a kezébe adta a céh, "s a városból ki utasította, mint rossz Embert. " 1^2 A legények társasága negyedévenként kántor bejárást tartott, havonta közönséges bejárást. Ezen minden ifjúnak kötelessége volt megjelenni, de nem akárhogyan: "... sem Fegyverrel, sem pálcával, kesztyűvel, vagy gyűrűvel a vagy tőrrel, vagy valami ártalmas eszközzel azoknak elrejtése alatt bé menni nem szabad, hanem . . . tsinos ruhába jelenjen meg köpönyeg nélkül. . . ". A bejárás, a legények gyűlése addig tartott, míg az ifjúság ládája nyitva állt. Ezen időszak alatt a legifjabb legény kötelességei közé tartozott, hogy illetékteleneket be ne engedjen."... a leg Ifjabb Legénynek kötelessége, hogy az ajtón áll y on és a két ujját tegye az ajtó karjára és senki t bé botsásson míg az Ifjúság Ládája nyitva vagyon. " Ugyancsak tiltották azt, hogy a társaság ügyeiből valami kiszivárogjon."Hogyha valamelyik legény a Társaságból a szót kivinne akármi szín alatt, az Hlyen az Ifjúság korbatsával büntetődíjon." 1^3 Az ifjúság gyűlésébe az összehívás úgy történt, hogy a dékán (a legények közül választott vezető) a láda kulcsát becsavarta a meghívóba, útjára bocsátotta, azaz a hozzá legközelebbi legényhez elvitte, aki tovább adta a legközelebb lakó legénynek.így járt körbe a kulcs, s a legutolsó visszavitte a dékánhoz. 152. SzSzMLt. IX. 5. A nagykállói csizmadia céh iratai 1829-1868. 153. SzSzMLt. IX. 5. A nagykállói szűcs mesterlegények rendtartása 1819.