Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)
II. 2. A céhes ipar jellemzői Szabolcs megyében
hoz. IM A kontárok száma két időpontból ismert. Nyíregyházán 1852-ben írták össze a különféle iparágakkal foglalkozó kontárok nevét. 1®1 Kilenc mesterségben 89 céhen kívülit jegyeztek fel. *®2 Legtöbben, 33-an az ács szakmában kontárkodtak. Közülük 5 legényképp dolgozott, 8 fö meghalt,3 fö felhagyott a mesterséggel, 1 molnárkodott, gyakorlatilag 17-en maradtak ténylegesen kontárok. Nagyjából hasonló az arány a 100. SzSzMLt. IX. 5. fol. 30. 1847. febr. 12. "Ragén Ferentz Ifiu megkereste a Betsületes ns Céhet a véget, hogy eő Fél Esztendőt Kon társágba eltöltött és az eö' kérelmét úgy vette figyelembe a ns Céh, hogy egy Esztendőt szolgáljon közötünk mint Legény és Büntetésül tíz Numero 10 Váltó forintokat fizessen. " 101. SzSzMLt. V. B. 142. 24/30. 1852. 48. "Nyíregyháza város különféle iparágakkal foglalkozó kontárok névjegyzéke." 102. A következő mesterségben írtak össze kontárokat: csizmadia W fő, (ebből időközben 5 fő mester lett, 1 fő meghalt), szabó 11 fő (ebből 5 fo mester lett, 2 fö a nagykállói céh tagja,2 fő elköltözött), asztalos 8 fő (ebből 1 fő felhagyott a szakmával, 1 fö mester lett, 1 fö remeket készít), lakatos 2 fö (ebből 1 fő időközben mester lett), ács 33 fő (ebből időközben meghalt 8 fő, l fö molnárkodott,5 fő legényképp dolgozott, 3 fo felhagyott a mesterséggel), kőműves 14 fő (ebből 2 fő mester lett, 4 fő meghalt, 1 fő falura költözött), kerékgyártó 2 fő, molnár 4 fő (ebből 2 fő mester lett, 2 fő a városból elköltözött), magyar tímár 5 fö (ebből 1 fő meghalt, 1 fő mester lett).