Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

II. 2. A céhes ipar jellemzői Szabolcs megyében

II. 2. A céhes ipar jellemzői Szabolcs megyében (A céhes ipar szerkezete) Az északkeleti megyék, ahol a céhrendszer vi­rágkora csak a XIX.században következett el, nemcsak a Felvidék,hanem az egész ország iparilag legelmara­dottabb területei közé tartoztak. Az iparüzök száma­ránya sokkal rosszabb az országos átlagnál, Beregben 89, Ung megyében 88,Szabolcs megyében 78 lakosra ju­tott egy iparos 1847-ben. Ez az arány csupán Szatmár megyében (57) közelítette meg az országos átlagot és Zemplénben (43) volt jobb annál. 75 Bár Szabolcs megye iparosai számát tekintve jó­val elmaradt az országos átlagtól, önmagához képest azonban mégis sokat fejlődött. 1720-ban mindössze 83 iparost, 97 kereskedőt és 51 molnárt találtak a me­gyében. 76 ev alatt az iparosok száma több mint 16-szorosára emelkedett, 77 ugyanakkor a lakosság számának növekedési üteme nem volt ilyen rohamos. Bár Szabolcs megyében a XV 11-XV 111.században is voltak céhek, de az abban dolgozók számáról,az álta­luk előállított termékek fajtáiról,mennytségéről nem maradtak fenn iratok. Az iparosokra vonatkozó és az egész megyét érintő összeírások, amelyek az összeve­tésre alkalmasak, két időpontból valók: 1828-ból 70 és 1868-ból. 7.9 Egyedül Nyíregyháza iparát lehet mélyrehatóbban tanulmányozni, nemcsak azért, mert a XIX. század folyamán mint a legdinamikusabban fejlő­75. EPERJESSY Géza 1967. 52. 76. Szabolcs vármegye 1939. 305. 77. SzSzMLt. IV. B. 257. 4485/1868. jelzetű Szabolcs megyei iparos összeírás alapján. 78. SzSzMLt. IV. A. 7/a. 1828. évi összeírás. 79. SzSzMLt. IV. B. 257. 4485/1868.

Next

/
Oldalképek
Tartalom