Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

II. 1. A céhek kialakulása

"Tapasztaltatván ezen városban a Mester Emberek ...az 1723. Tör vénnek 117 Tzikkelye ellen mesterségeknek és kézi müveknek hátra vetésével magokat paraszti és mezei gazdaságra is agyak és ezáltal azon mezei gazdáknak kik a földmüvelésből egyebet nem tanultak, ártalmakra. . . törekednek" Ezért az úriszék úgy határozott, hogy "...ezen városban (

t.i.Nyíregyházán) lakozó mesteremberek sem mezőbéli paraszti gazdaságot mi vélni, ... sem marhatartással, azzal való kereskedéssel. . .ne merészeilyenek" foglalkozni. &

4 A nyíregyházi mesteremberek zöme a nagykállói céhekhez tartozott, filial is kapcsolat alakult ki a két település mesteremberei között.Egy 1793-as kimutatás szerint a nagykállói céhekhez tartoztak a csizmadiák, kovácsok, kalaposok, lakatosok, kötélverők, szabók, szűcsök, vargák és molnárok. A kerékgyártóknak Sárospatakon, a szíjgyártóknak Sárospatakon és Tokajban volt az anyacéhük,az üvegesek,ácsok, asztalosok,kőművesek, mészárosok céhen kívül dolgoztak. 05 A nyíregyházi mesterek a telepítési szerződésben igért önálló céhek létrehozásáról soha nem mondtak le, emiatt gyakran összeütközésbe kerültek az anyacéhekkel. A kállóíak szerint a nyíregyháziak már korábban is "magános céhbeii társaságot állítottak fel magok között.. . és nyíregyházi különös pecséttel is céhbeii társaság neve alatt a legényeiknek szabaduló leveleket és vándorló leveleket adtak. .. " E visszaélésektől a nemes vármegye eltiltotta a nyíregyháziakat, s 1796-ban egyezség kötésére kötelezte a nyíregyházi mestereket az anyacéhvei. A nyír64. SzSzMLt. V. A. 102. 40/40. 1799. 65. SzSzMLt. V. A. 108. 126/40. 1793. 66. Jósa András Múzeum Tört. dok. 67.212.1.