Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

II. 1. A céhek kialakulása

dánál egybe torkollottak,

s innen a Rétközből kiemelkedő alacsony hátakon kígyózott tovább az északkeletre fekvő Rozsály és Leányvár közötti tiszai átkelő felé. 53 A kedvező földrajzi fekvés mellett a Várdaí családnak volt jelentős szerepe Várda mezővárossá válásában. Várda heti vására először királyi elismerést (1337),majd 1345-ben királyi oltalmat kapott. 1387-ben a Várdaiak révjogot szereztek, amelylyel a Tisza és a Bodrog folyók közötti terület forgalmát Várdára irányították. 1421-ben Várdai Miklós, a család akkori feje, a településnek mezővárosi kiváltságot adott, s a század közepén (1453) V. László országos vásár tartását engedélyezte. 54 Mezővárossá válása után a XV.század második felében 10 iparág képviselői dolgoztak a településen,a lakosság 18 %-a foglalkozott iparral. A XVI. század elején (1526-ig) a lakosság száma visszaesett a korábbi időszakhoz viszonyítva, viszont nőtt az iparosok aránya (24 7.), és eggyel az iparágak száma. 55 A céhek működéséről legkorábbi adatunk a XVI. század végéről származik, a csizmadia céh pecsétnyomója 1591-es datálásű. A szabó céh egykori létét szintén pecsétnyomó tanúsítja. 57 Kettős pecsétnyomóról van szó, ugyanis a nyomófejek rézhengerben folytatódnak, amelyek egymásba csúsztathatók. Az egyik vésete 1699, a másiké 1806. Nem ritka, hogy a céhek működésük során több pecsétnyomót is készítet53. MAKAY László 1975. 9. 54. MAKAY László 1975. 15.; NÉMETH Péter 1983. 18. 55. MAKAY László 1975. 19. 56. Rétközi Múzeum, a csizmadia céh pecsétnyomója, a 66.4.1. ltsz.-en. 57. Jósa András Múzeum 58.1.1-2.ltsz.-on a kisvárdai szabó céh pecsétnyomója.