Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

II. 1. A céhek kialakulása

váltságlevelet megerősítő levél. Mindkettőt Báthori Gábor adta ki. 40 Ujabb céhalakulások a XIX. század első évtizedeiben történtek. 1809-ben kelt a szabó és szűcs céh privilégiuma, 1815-ben a kovács céhé. Ugyanebből az évből pecsétnyomó is ismert, 41 melyet a tímár és a varga céh használt. Eredetiben maradt meg az I. Ferencz által 1824-ben kiadott céhlevél, amely egy vegyes céh működését engedélyezte. A céh a következő mesterségeket tömörítette: szabó, szűcs, ács,takács, csizmadia, kovács, lakatos, asztalos, kerékgyártó, szíjgyártó, szappanos. 42 £

z a kiváltságlevél magában foglalta a már korábban külön kiváltságot szerzett szakmákat is. A vegyes céh létrehozása már ennek a keretnek a megerősítését felülről szorgalmazta, hiszen a benne tömörülő szakmák egyébként olyan kis számú mestert foglalkoztattak, akik önállóan nem voltak képesek céhet létrehozni, vagy elképzelhető a vegyes formának más - igazgatási - érdekből való szorgalmazása is. Kései történetük a hanyatlást mutatja. A XVIII. századra a város a hajdani hírneve fokozatosan megkopott, előbb a vármegye vonta mindinkább joghatósága alá, majd a Károlyi család indított támadást a megmaradt mezővárosi kiváltságok megszűntetésére, a település megadóztatására. Nagykállóban a céhek a XVII.század első felében jöttek létre. Eltérően Nyírbátortól,ahol egy céh ke40. SzSzML. 8-9. A céh kiváltságlevele csak másolatban maradt meg. Ismertette KISS Ernő 1956. 41. Báthori István Múzeum 57.3.2. a tímár és varga céh pecsétnyomója. 42. SzSzMLt. IX. 8-9. A nyírbátori vegyes céh privilégiuma 1824.