Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

II. 1. A céhek kialakulása

céhkiváltságot váltottak ki, Szatmárnémetiben 7-et, és 9-et újítottak meg. Mátészalkán,Csengerben,Matolcson (itt korábbi előzmények után) l-l, Felsőbánya királyi városban 6 céh alakult,Színyérváralján pedig céhalakítási kérelmet adtak be. 31 Az északkeleti országrész egyik legiparosodottabb városában, Ungváron is a XIX.században vált rohamossá a céhes fejlődés. A XVII. században nyert, majd a XVIII. század végén megújított "vegyes céh" szabadalmát a XIX. század első évtizedében 12 céhkiváltság követte, amely 22 mesterség képviselőit fogta össze. 32 A Szabolcs megyével délkeletről határos hajdú kerület városaiban, Nánás és Böszörmény l-l XVIII. században alakult céhétől eltekintve, 10 új céhkiváltságot váltottak. ^° Bereg megyében 4 településen találunk céheket. Beregszászon és Munkácson a céhek kisebbik része a XVIII. század második felében alakult, Beregszászon egy vegyes céh 1682-ben, ezen kívül csizmadia,szűcs, gombkötő,mészáros mesterek szereztek kiváltságot, Munkácson csizmadia és fazekas mesterek. Munkácson 1817-1818-ban 5, Munkács és Beregszász közösen 3 privilégiumot váltott ki, Vári 1et, Palánka 1-et (utóbbi Beregszász és Munkács városával együtt). 34 Bácskai Vera a városok fejlődésének vizsgálata kapcsán kimutatta, hogy az iparosodást és ezzel összefüggésben a céhek történetét a korábbi évszázadokban nagyban befolyásolta Magyarország három részre 31. U.o. 315-320. 32. EPERJESSY Géza 1967. 47-48.; SOÓS Kálmán 1971. 157-169. 33. CÉHKATASZTER 2. 334-335. 34. U.o. 227-228.