Szabó Sarolta: Céhek Szabolcs vármegyében. (Jósa András Múzeum Kiadványai 30. Nyíregyháza, 1993)

Függelék - Céhes tárgyak katasztere

A nyíregyházi tímár céh 1818-ban lett önálló, mintegy 36 cserzővarga kérte a céhbe való felvételét. 200 A tímárok számukat tekintve a csizmadiák és szabók után a harmadik legnépesebb céhet képviselték a városban,vagyoni helyzetüket tekintve az elsők között voltak a mesteremberek körében. Az 1850.évi népességösszeirás szerint, az arányokat tekintve, legtöbben közülük rendelkeztek ingatlannal (a tímármesterek 95 X-ának volt háztulajdona). 201 Vagyoni helyzetük céhládájuk külső megjelenésében is kifejezésre jutott. A Jósa András Múzeumban található ládák között a legreprezentatívabb megjelenésű. A láda pontos készítési idejét nem tudjuk, de stílusa után ítélve az 1880-as évek második évtizedénél nem későbbi. A láda tipikus empire stilussajátosságokat mutat. Egyenes oldalú, sarkain kockákon álló fekete oszlopok,minden oldalán vékony berakott szalagkeret. Fedelén kiemelkedő, ívesen hajló zárszekrény, amelynek elhúzható teteje egyhén magasodik, ez is fekete színű. Négy sarkán esztergált fekete gombok.Két keskenyebbek oldalfala kiemelhető, igy válik láthatóvá a titkos fiók. Fedelét két kulccsal lehet kinyitni, az egyik kulcs a zárszekrényt nyitja, a másik a láda zárszerkezetét, amelyet a zárszekrényke rejt magában. (A zárszerkezet kulcsa is a múzeumban található.) Lapított hasáblábakon áll. A láda 1950-ben került a Jósa András Múzeumba a volt városi múzeum anyagából. Keményfából készült, berakással díszített láda. Egyenes oldalú, kiugró sarok kiképzésű felül profilált léccel szegélyezett, sarkain kockákon álló fekete oszlopok. Tetején kiemelkedő, homorúan hajló, 200. FERENCZY István 1927. 69. 201. ÁCS Zoltán 1982. 49.