Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

hogy a malom jövedelme évről évre erősen csökken. Félő volt, hogy a szomszéd faluban, Beregsurányban már meglevő gőzmalom elhódítja a lakosságot, s ez esetben a szárazmalmok nem termelhetnek kellőképpen, javítások válnak szükségessé, a molnártartás bizonytalan lcsz.s ez az egyház teljes anyagi romlását idézné elő.E felelősség súlyát érezve az egyháztanács úgy határozott, hogy "a ns Uray ur által megajánlott 200 forint haszonbért, s a kinézett helyeket, t.i. az ócska molnárház helyét és kertjét malomhelyiségül átadja azzal a kikötéssel, hogy ha a malom virágzó állapotba jutna és az 1 2O0 forint jövedelmet meghaladná, azonesetben a tisztajövedelem 5 X-át Uray ur az egyház pénztárába köteles lenne befizetni. Azt is elhatározták, hogy az egyház 37 egyik szárazmalomból a keringőt az Uray ur költségén szétszedeti, s összerakatja és átad ja Uray urnák álláshelyiségül. A másik malmot azonban, amelyben a kása malom van elhelyezve,feltétlenül megtartja az egyház és használni fogja, s ezen használat feltételeit bizottság dönti el." A gőzmalmot Uray Imre felépítette.de megegyezés csak később jött létre. Uray levelet küldött az egyháztanácsnak, hogy a gőzmalom által elfoglalt 300 négyszögöl területet örökáron óhajtja megvenni, Ígérvén a vételár gyanánt ÍSOO forintot. Addig pedig, míg az egyház ezt el nem fogadja, 200 ft évi haszonbért fizet a gőzmalom által elfoglalt területért. Az egyháztanács 1894. július 15-én tartott gyűlésén: "fontolóra vette azon körülményt, hogy ezen gőzmalom bárhol állittassék fel a város területén, az az egyháznak meglevő szárazmalmára nézve bénító hatású lesz, ezért a 300 négyszögöl területet Uray urnák örökáron eladja a következő feltételek mellett: 87