Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

rokra! A másik ok, arait szintén nem hagyhatunk figyelmen kívül, az a település fekvése. Tarpa az Alföld és a hegy­vidék' találkozásánál fekszik, így az Alföldön megvásárolt gabonáiéieségeket itt, a peremrészeken megó'rölték és liszt formájában szállították tovább a felvidéki városokba. Az élénk kereskedelem más területeken is virágzott: nagyon sok húsfeldolgozó hely is volt itt, ahol a megvásárolt állatokat levágták s a feldolgozott termékeket vitték a városokba. Mint láttuk, a malmokból befolyt jelentős bevétel elsősorban közegyházi kiadások fedezésére szolgált. Az egyházi élet ebben az időben indult Tarpán virágzásnak. A malmok jövedelméből fizették Dávid Dániel tanító illetmé­nyét, a lányok tanítójáét úgyszintén, minden oktatóhozást, azok kosztolását, a szó'lőmunkásokat, a téglavágók munka­diját, stb. A molnár rendszeresen elszámolt a befolyt jö­vedelemmel az egyházgondnoknak, az egyházgondnok pedig a malcmfelügyeló'vel együtt számadást vezetett, s ennek alap­ján minden év végén elszámolt a consistóriumnak. Hogy a termésjzetben befolyt őrletési díjat pénzzé tegyék, 'uta­síttatott az egyházgondnok Bedé János miszerint az egyház malmaiban meggyült élet lehető alkalmokkor eiadassék, mégpedig: a gabona-búza és vegyes élet 5 f 20 krajcárjával, a tisz­ta búza 6 f 40 krajcárjával. Ha pedig summás vevő akad, a búza ára lesz 6 f, a kétszeresé pedig megmarad. A malmok nagy igénybevétele miatt gyakran kellett új malomkövekről gondoskodni; ez mindig komoly kiadást je­lentett az egyháznak. A tarpaiak Váriból, de főleg Mú­zsái yból szállították malmaikhoz a köveket. Itthon aztán összeőrölték, vagyis megcsiszolták azokat, s az egykori feljegyzések szerint igen kiváló minőségű lisztet állí­69

Next

/
Oldalképek
Tartalom