Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

kifelé. A kas egymásra rárakódott, azután széjjelraktuk, megválogattuk és a szebbjeit külön raktuk. A gyengébbeket összeöntögettük és újból betettük a friss kasokkal. A berbencei szilvát egyik oldalán felvágtuk, kimagvaltuk és akkor egy szeg szárazdióbelet tettünk bele és az nagyon szépen megaszott.összehúzódott és nagyon finom volt. De ezt csak a magunk szükségleteire csináltuk és ha télen fontak az asszonyok azzal kínálgattuk a vendégeket. Úgy mondták, hogy ettől képződik a sok nyál, mert az kellet a fonáshoz. Kopócs Elek padlásán ma is megvannak a lekvár— főző rézüstök, kavaró vitorlák, és az aszaló kasok egy része is. A pálinkafőző rézüstöket a háború ideje alatt be kellett szolgáltatni, fegyvereket öntöttek belőle. Esze Gyula 71 éves Esze Tamás u 31 szám alatti lakos mondotta el a következő történetet: Az aszalt szilva finom csemege volt. A gyerekek nagyon szerették.Ha a szülők azt akarták, hogy télire is megmaradjon, akkor el kellett dugni. Nagyapárnék is eldugták az unokák és a gyerekek elol. Nagyapám még életében megcsináltatta a koporsóját és azt feltette a padlásra. Az aszalt szilvát beletette a koporsóba. Mi ugyan minden nap felmentünk a padlásra,tudtuk is, hogy ott van, de hiába, csak néztük. Nem mertünk hozzányúlni a koporsóhoz, nagyon féltünk tőle. így egész télen volt aszalt szilvánk. Vagy: ugyancsak tőle származik a következő történet is. Nagyapjára hivatkozott, akitől ő is hallotta, aki 30 évig volt bíró a községben.Egy időben az a hír járta,hogy a tarpaiak még a lovat is megaszalták. Nagyapám idején több fuvaros is volt Tarpán. Az egyik fuvarosnak a lova tavaszra rihes lett. Nem volt akkor állatorvos itt, hanem kuruzslók gyógyítottak. Az egész község ismerte Gerzsenyi Józsi bátyámat, aki ilyen kuruzsló volt. Mindent meggyó57