Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

rént a kereszteléstol el vannak tiltva: ugy az ezen kegyelmes parancsolat szerént semmi esetben nem kötél eztetnek." A református egyház a királyi törvénnyel szembe nem helyezkedhetett. E rendelkezésen azonban úgy fogott ki, hogy minden gyülekezetben kötelezővé tette a saját bába választását, aki eskü alatt az egyház alkalmazottjaként szolgált. 1902-ben a m. kir Bábaképző Intézet által megfogalmazott bábaeskü így hangzik: "Esküszöm és fogadom, hegy kötelességemnek minden szülésnél lelkiismeretesen meg fofok felelni, s hogy minden melléktekintet nélkül járok el s senkinek szándékosan ártani nem fogok. Fogadom, he. a reám bízott szülőket,, gazdagot és szegényt egyaránt, bábái segiségben legjobb tehetségem szerint részesítem, azokat el nem hagyom és el nem hanyagolom és hogy mindenkor és mindenben,babai utasításom értelmében, legjobb képességem szerint fogok eljárni. Isten engem úgy segéljen!' Hogy ez az eskü mennyit ért, azt a gyakorlat mutatta meg. Tény, hogy a bábának semmiről sem kellett gondoskodnia, mindent összekapott. Lehetett szépen, és lehetett Jól élni ebből a mesterségből. Az oklevélben tisztességesnek nevezett bábák bizony sokszor méltatlanná lettek e jelzőre. De valljanak aT adatszolgáltatók. Ezelőtt sok gyermek született. Egy kis statisztikát is állítottam össze: Tarpán 1776 és 1785 között 254 fiú született.Ebből atyja nevét kapta 50 gyermek. Akkor is megvoltak ugyanis a kor divatos nevei. Egészen más a helyzet az 1800-as évek második felében, pontosabban 1850 és 1918 között. Ezen időre esik ox— szagos és világviszonylatban a nemzet megszaporodása. 136