Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

de ez nem is csoda, mert 1944 december és 1945 Januárja volt az az idő', amikor községünket kősóval látták el a ruszinok. A kó'sót először megtörtük, azután beletettük a darálóba és az nagyon szépen megőrte. Úgy jött ki a darálóból, mint a legfinomabb porcukor. A régi időkből való származását igazolja a belevésett évszám is: 18 4 4 Kopács Elek, Hunyadi u. 19. szám alatti lakos portáján is található egy hasonló méretű kézidaráló. Ő is édesapjától örökölte. Apróállatoknak daráltak rajta. De a családok maguknak is megdaráltak - akár félvéka gabonát is - a nehéz időkben. Nehéz volt hajtani, bár a köveket megfelelő méretekre lehetett emelni és süllyeszteni. A két lábán van egy keresztkötés, és azt bal felől meg lehetett emelni mindig. Kisebb javítással ma is lehetne használni. Huszti Piroska. Rákóczi u. 130. sz. alatti lakosnál is található egy hasonló kézidaráló. Ezt egy kerékkel hajtották. Huszti Piroska édesapja molnár volt. Ezenkívül még több kézidaráló is található Tarpon. Valamennyi a bemutatottakhoz hasonló szerkezettel rendelkezik. 128