Szabó Gyula: Történeti és néprajzi dolgozatok Tarpáról. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 29. Nyíregyháza, 1989)

hogy perutat nem kísérel meg. Változás mégis történt, u­gyanis Tégli József meghalt. Tégli József örökösei (Tégli Anna, Tégli Erzsébet, Tégli Mária és Tégli Karolina),klgyósi lakosok beadvány­nyal (intő levéllel) fordultak a Beregszászi Királyi Já­rásbírósághoz. Ebben előadták azt, hogy apjuk és Simon Károly, egy 1870. febr. 27-én kelt szerződés értelmében szélmalmot építettek, amely nem üze.nel és pusztulófélben van. A sérelem az, hogy Tégli József örököseinek malomjog fejében a kigyósi egyháznak évenként tiz köböl életet kell hasztalan fizetniük. Mivel ez a kötelezettség csak akkor szűnik meg, ha a malmot szétbontják, de ehhez Simon Károly nem akar hozzájárulni. Bejelentik, hogy a további fizetési kötelezettségeket Simon Károlyra ruházzák át. Kérik a Járásbíróságot, hogy az intő levél első példányát Simon Károlynak kézbesítsék. Ez meg is történt, 1079. Ja­nuár 21-i keltezéssel. A klgyósi szélmalom további sorsáról nem tudunk, de az ezzel való foglalkozás nem is a mi feladatunk. Mégis el akarom mondani azt, hogy annak idején nagy vihart tá­masztott a klgyósi szélmalom. Nem véletlen, hogy Pokol­malomnak nevezték. Orosz Ferenc, volt kigyósi lakos, aki jelenleg Budapesten él, a következő történetet mondta el Papp Béla tarpai lakosnak: Nálonk Kígyóson volt egy szélmalom, ami "Simon ós Társa~ nevet visel te.Édesapától hallottam - mondta Orosz Ferenc -,hogy ezt a nép Pokol-malomnak nevezte. Lakásunk­tól keletre volt egy hatalmas nádas, annak közepén volt egy lápos tó. Abban a nádasban sokféle kígyók,krokodilok,' éneklőkig 'ók voltak. A szélmalom ennek a partján volt. A mérgeskígyóktól való félelem miatt a lakosságnak nem volt 118

Next

/
Oldalképek
Tartalom