Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

föld benépesítését. A méhteleki leletanyag értelmezése körüli viták azonban részben újabb feltárások, részben újabb elméleti fejtegetések következtében - az ásatás befejezése óta sem halványultak (Raczky 1979-80., V.Sz.Tyitov 1980., Makkay 1982., Raczky 1983., M.F.Potusnyak 19Ő5., Raczky 1986. Bóna 1986/a), sőt a beregi Tiszaháton a 60-as években feltárt leletanyag közzététele új megvilágításba helyezte az addigi érveket (Korek 1983). , f

~'~., A kutatás jelenlegi állása szerint a méhteleki leletek értelmezése és a Felső-Tisza-vidék korai neólitikumának meghatározása aszerint osztja meg a véleményeket, hogy a Szamos és Tisza-háti léletegyüttesek részvételét az AVK kialakulásában elfogadja vagy tagadja az adott nézet. Ehhez elsősorban a felső-Tisza-vidéki AVK leletegyütteseket kell meghatározni, ill. a Szamos menti lelőhelyeket kell összehasonlítani a korai AVK körébe, sorolt leletanyaggal. A Korek 3. által feltárt Vásárosnamény környéki lelőhelyek szórvány anyagait is közelítőleg el lehet helyezni egy képzeletbeli sorban (Korek 1983). Ennek alapján megállapítható, hogy a legkorábbi fázist képviselő Méhtelek-Nádas lelőhely

8 után legalább két fázisra osztható a Szamos-hát jellegzetes festett kerámiás leletanyaga. A Szatmár-csoport megnevezést megtartva, Korek annak korai fázisába tartozónak véli Sonkádot (s ezt a kerámia sajátosságai mellett radiocarbon adatok is alátámasztják - Korek 1983). A sonkádi telep fiatalabb szakaszával egyidős a kisvarsányi lelőhely és a zajtai telep. A második vagy fiatalabb szakaszt a szamossályi lelőhely anyaga képviseli (C,. adata 4186- 30) . Korek 3. elképzelése alapján a Szamos-háti neolitikum Méhtelektől kezdődően egy zárt, autochton fejlődés ered13