Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

neolit kerámiát gyűjtött az ásató. A feltehetően neolit-járószinthez köthető gödör rendkívül érdekes leletanyagot tartalmazott: hengeres nyakú, vékonyfalú, világosszürke vagy barna, szépen karcolt vonaldíszes korsók töredékei, egyiken a perem belső oldalán, annak vonalában, vízszintesen elhelyezett szalagfül, felső oldalán karcolt vonaldíszes: szürkés-barna, vékonyfalú, fordított csonkakúp alakú karcolt- és tűzdelt vonaldíszes tálka oldaltöredékei, "klasszikus" perem alatt lyuksoros fazekak töredé- . kei, egyiken a lyuksor között kis hegyes bütyök; égetés előtti vörös monochrom festésű, fordított csonkakúpos tál töredéke, egy hasonló formájú tál, belső oldalán vörös festéknyomokkal, világosbarna, közepes falvastagságú, pelyvás soványítású, díszítetlen házikerámia töredékei, némelyik sekélyen árkolt vonaldísszel, obszidián - töredék és egy 12,8 cm magas, alul 12 cm, felül a törésnél mért 8,6 cm átmérőjű oltárláb (?). (XXI. tábla) JAM leltározatlan 115. gödör

: henger alakú, a jelenlegi felszíntől mérve 135 cm mélyen jelentkező, átmérője 105 cm. Kevés lelettel jelentkezett, közte az ismert házikerámián kívül szürke, nagyon vékonyfalú, díszítetlen szép csupor, vörös, fordított csonkakúp alakú, díszítetlen tál, félgömbös formájú, karcolt és beszurkált díszű tálka töredékei éc patics-töredékek voltak. (XXII. tábla) JAM leltározatlan 131. gödör

: kemény falalapozás alatt jelentkezett egy nagyon rosszul kivehető foltban, alja és széle csak bizonytalanul volt megfogható. 86 *