Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

205.7.), egy barnás-szürke, kiöntöcsöves edény oldaltöredéke (TVV.64.205.2.), két darab barnás-szürke, pelyvás soványítású lapos tál töredéke, az egyik pereme alatt körben yuksoros (65.374.13., 65.374.27.), két darab kettőskónikus, vékonyfalú, talán négyszög-letesedö tálka, hasvonalán kis bütyökkel és karcolt díszítéssel (64. 1071.8., 64.1071.20.), egy közepes falvastagságú, mélyen árkolt vonaldíszes csőtalpas edény oldaltöredéke (64. 1071.5.), egy vörös, szögletes, lapos edényke mélyen árkolt vonaldíszes oldaltöredéke. (64.1071.6.) Előkerült néhány vékonyfalú, pereme alatt kissé öblösödö csupor karcolt vonaldíszes ill. festett töredéke is (TVV. 64.204.6.), egyetlen darabon mindkét díszítési módot alkalmazták. (64.1071.5.) A díszítés között nagyobb számban fordult elő a szürke, vékonyfalú tálakon a vékonyan bekarcolt ill. tűzdelt dísz (TVV.64.204.2.), egy kettőskónjkus oldaltöredéken tűzdelt díszítéssel osztották mezőkre az edény felületét (64. 1071.22.) ill. egy vörössel polírozott, közepes falvastagságú tál oldaltöredéke sávosan vörösre festett volt. (64.1071.9.) Néhány patics-töredék ill. kőbalta töredéke is előkerült az árokból. VIII. árok, 3. gödör

: az árokban talált (hunkori) sír felszedése után 2,8 m mélységig bontotta ki Gombás az általa is őskorinak meghatározott gödröt. Alakja tojásdad volt, alja összeszűkült. A belőle gyűjtött lelet nagy része vastagfalú, díszítetlen tál vagy fazék, alakjuk a megszokott formákon belül oszlik meg. Említésre méltó egy barna, pelyvával erősen soványított. durván megmunkált felületű, széles, sekély árkolású, tözdeléshez hasonlító vonaldíszes tál (65.373.2.), egy szürke, szemcsés sóvá82