Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

tiszadobi csoport részvétele a bükki kultúra kialakításában lehetetlenné válik. Lichardus szerint ezt a területi elkülönülés is igazolja, ui. a bükki népesség a hegy- és karsztvidékre lokalizálható, míg "a tiszadobi csoport az Alföldön keletkezett." Mindez tágabb időrendi összehasonlításban a szerző szerint Vinca-B szintnek felel meg. A fejtegetésében leírtakban mindenképpen helytálló a két műveltség közötti területi eltérés. A nyíri Mezőség leleteinek kataszterébe vételekor egyetlen, tisztán a bükki műveltséghez sorolható lelőhelyet sem találtunk. Területünktől kelet-északkeletre találhatók azok a lelőhelyek, melyek 22 oda tartoznak. (Nyíregyháza, Oros, Paszab, stb.) Azzal a megállapítással, hogy a tiszadobi csoport az Alföldön keletkezett, nem értek maradéktalanul egyet, mert - mint a korai neolitikumnál láttuk -, "szinte a semmiből", minden előzmény nélkül jelenik meg a tiszadobi csoport a nyíri Mezőségen, (ami pedig törzsterületnek számít) Ily módon annyi bizonyos, hogy a feltételezett részbeni Tiszadob-Bükk egyidejűség az Észak-Kelet Alföldön is igaz, de a tiszadobi csoport genetikája ma még nem írható le egyértelműen. Ellenkező véleményt fogalmazott meg Kalicz N. és Makkay 3. Szerintük a tiszadobi-bükki műveltségnek összefüggése, genetikai összetartozása igazolható a leletek alapján, mégpedig abban az összefüggésben, hogy a tiszadobi csoport átmenet az egységes AVK és a majdani bükki csoport között. (Kalicz-Makkay 1977.) A szerzők szerint az AVK csoportokra bomlása éppen a tiszadobi csoporttal kezdődik, ám kései szakasza a korai bükki népességgel időrendileg párhuzamosítható. (Az Alföldi Vonaldíszes Kerámia korpuszában feltüntetett lelőhelyek meghatározása is ebben az értelemben történt.) Makkay J. legújabb munkájában