Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

vári-Köztemetőből (LXII. tábla 6., LXVIII. tábla 2., LXIX tábla 4.) került elő csőtalpas tál. Miniatűr edények Különleges típusa az AVK emlékanyagának, rendszerint csuprok vagy poharak kicsinyített mása. A nyíri Mezőségről csak Tiszalök-Hajnalos lelőhelyen került elő, itt azonban meglepően sok. Díszítetlen és karcolt ill. festett változata egyaránt előfordult. Egy a pereme alatt átlyukasztott volt. Rendeltetése kérdéses, jelenlegi ismereteink mellett nem eldönthető, hogy díszkerámiának vagy gyerekjátéknak tarthatjuk-e. (TiszalökHajnalos 1. ház XXIX. tábla l.,2, XXXI. tábla XXXII. tábla 2-4., Tiszalök-Hajnalos 1. gödör XLVI. tábla 1-2., XLVII. tábla 5.) Szögletesedő edények Több edényformánál megfigyelhető a szögletesedő kiképzés, így a kisebb méretű csuprok pereménél, ahol az ívelt' oldal fokozatosan megy át a kerek talpba (Tiszalök-Kisfás LI. tábla 5., 7., 10.). Ezek díszítetlenek, vagy a perem alatt egy sekélyen temélyltett vonaldísz fut körbe, néha a vállvonalon kis kerek bütyök ül. A gyakoribb forma a rövid hengeres nyakú és a hasvonalán szögletesedő csupor, melynek ezt a profilját gyakran négy bütyökkel hangsúlyozzák. Rendszerint karcolt vonaldíszesek, az egész felületet betöltő mintával, néha a bütyök körül koncentrikus kördísszel. (Tiszadob-Sziget 115. gödör XXII. tábla 4., Tiszalök-Ciberés XXVII. tábla 4., Tiszalök-Hajnalos XLVIII. tábla 4., Tiszavasvári-Köztemető 31