Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

szakaszában a legalterjedtebb ez a forma, amely a tisza­dobi csoportban is elég gyakran fordul elő. A tálakon be­lül viszont a legritkább típus. Legnagyobb hányada díszí­tett, esetenként mezőkre osztott a felülete. A nyíri Me­zőségen Tiszalök-Ciberés (IX. tábla 3.), Tiszavasvári­Köztemető (LXIX. tábla 6.), Tiszadada-Kálvinháza és Ti­szadob-Sziget 136/b. gödörben találtunk, ez utóbbi helyen egy perem alatt lyuksoros fazék pereme volt karéjos ki­képzésű. Tiszavasvári-Paptelekhátról ugyancsak ismert ez a forma. (Kalicz-Makkay 1977. 181. tábla 10.) Legkorábbi megjelenése a Rétközberencs-paromdombi csőtal­pas tál (Kalicz-Makkay 1977. 9. tábla 3.), s az AVK ké­sői szakaszára eltűnik a leletegyüttesekből. Korsók 1. Legjellemzőbb formája a hengeres nyakú, gömbös hasú, karcolt vonaldíszes vagy díszítetlen korsó. Hengeres nya­kuk mérete a néhány centiméterestől (Tiszalök-Kisfás LVII. tábla 1-3.) a 10-12 centiméteres változatig egya­ránt előfordul, néha ezen a karcolt dísz mellett kis bü­työkdísz is van. (Tiszalök-Hajnalos 1. gödör XLIV. tábla 1.) 2. Enyhén tölcséres nyakú változatban is előfordul (Ti­szavasvári-Köztemető LXII. tábla 3.). Belülről kinyomott bütyök díszíti a Tiszalök-hajnalosi és a Tiszadob-szigeti (89. gödör, XX. tábla 2.) példányt. Egyetlen esetben a perem vonalában, vízszintesen, belül elhelyezett "szalagfület" figyeltem meg (Tiszadob-sziget 110/c. gödör). 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom