Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

kori emlékanyagának feltérképezésekor a legszembetűnőbb éppen ezen leletek hiánya volt. Egyetlen olyan korai AVKnak meghatározható lelőhelyet nem ismerünk, ami alátámasztotta volna ezt az elképzelést. Sőt! A Szatmár-beregi síkság és a nyíri Mezőség, a megye két, egymástól minden tekintetben különböző természetföldrajzi egysége a neolitikus benépesülés időszakában valószínűleg egymástól eltérő fejlődési utat járt be. A Szatmár-csoport korai és késői szakaszába tartozó lelőhelyek anyaga (egészen Szamossályiig) annyira különbözik az AVK leletegyüttesétől, hogy genetikai összefüggésük erős kétséget hagy maga után. Ezt így fogalmazta meg Makkay 3: "...Ez a keleti ág (mármint a Körös-kultúráé) azonban nem játszhatta a döntő szerepet a Szatmár-II. (AVK) kialakításában, mivel később éppen Méhtelek körzetében, azaz a Felső-Tiszavidéken tér el a Szamosvidéki festett kerámia a csoportok közül a legjobban az AVK általános anyagától. Ha az AVK ezen a területen alakult volna ki, akkor típusos AVK kerámiára kellene itt találnunk. A helyzet viszont nem ez." (Makkay 1982) Nagyobb kitekintéssel azt is megállapíthatjuk, hogy az Alföldről általában igen kevés korai AVK lelőhelyet ismerünk (Trogmayer 1972., G. Szénászky 1981). Az anyaggyűjtés sqrán a nyíri Mezőség tágabb környezetében sem találtunk olyan lelőhelyet, amelyet az AVK legkorábbi fázisába sorolhatnánk. Csupán néhány töredék tartozhat ebbe a körbe, ám ezek lelőkörülményei pontosabb információhoz nem juttatnak bennünket (Hortobágy-Faluvéghalom, DM. 64.4.-13., HortobágyKandrahalom, DM. 1900. 1046., Bodrogkeresztúr MNM. Őskori gyűjteménye 52.18., Uppony-Mogyorósoldal, MNM. Őskori gyűjteménye 62.67.) 15 \