Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

femur-tibia reprezentálja. A szarvasmarhacsontok kis és közepes méretűek (6. táblázat). Egy szarvcsaptöredék vas­tagfalú, lapos, előre-felfelé hajló. A szarvasmarhacsontok - méreteken alapuló (6. táb­lázat) - nemek szerinti megoszlásaránya: 7 tehén - 1 bi­ka. A 10 szarvasmarha egyed közül csak 2 egyed volt aduitus életkorú; 2 egyed fiatal borjú, 6 egyed pedig még növendék korában került levágásra (4. táblázat). 3.1.2. Juh A település feltárt részén 12 juhnak 72 db marad­ványa került begyűjtésre (1., 4. táblázat). A csontmarad­ványok anatómiai megoszlása (3. táblázat) jelzi, hogy az ún. húsosvégtag csontok száma kevés, és azok közül is a scapula és a humerus hiányzik. A juhállományban előfordul a szarvatlan - feltehetőleg ­nőstény juh: egy szubadultus életkorú egyed jobb oldalú homlokcsontján egy 18 mm-es átmérújű szarvcsapdudor ta­lálható; a szarvalt nőstény juh: egy vékonyfalú homlok­csont medinális része a két szarvcsaptő belső falával; és a szarvalt kos: bal oldali homlokcsontról a szarvcsapot lehasították. A juhállomány tagjai az ún. "tőzegjuh" ti­pusba tartoznak. A húsos testrészt csak a pelvis-femur csontok reprezentálják. Egy astragalus hosszméretéből TEICHERT módszerrel számított (1975) magassági érték: 567 mm. A juhcsontok - méreteken alapuló (6. táblázat) ne­mek szerinti megoszlásaránya: 9 nőstény - 1 hím. A juhok között csak 2 egyed volt kifejlett korú; 3 egyed 1 éven aluli; 3 egyed 1-1,5 éves; és 4 egyed pedig 2-3 éves korában vágták le és fogyasztották el. 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom