Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

egyaránt megtalálható. (LIII. tábla) (65.356.32.) Rövid, hengeres nyakú, öblösödő edények is kerültek elő, rendszerint díszítetlenek. (LVII. tábla 3.) (67.63.50.) Egészen ritkának számít a perem alatt lyuksoros edény, melynek az összegyűjtött anyagban csak egyetlen példányát találtuk meg. (67.61.22.) A többi lelőhelyhez viszonyítva azonban soknak számít a három fedő-töredék, melyek közül az egyik sekély árkolású vonaldíszes volt. (67.62.6., 12) Van a beleltározott töredékek között belsőfüles edény töredéke is. (67.63.20.) A terepbejárásból származó anyagban ugyanezek a sajátosságok figyelhetők meg. Egy különlegesen festett, fordított csonkakúp alakú tál érdemel említést, sávokba rendezett "gyöngy-sort" utánzó mintája egyedüli a kollekcióban. (TVV. 65.48.10.) (LVIII. tábla 1.) A lelőhelyről néhány kőbalta töredékét, egy kis csonttű darabját is beleltározták. (TVV. 65.48.4.) JAM 65.355.1.-17., 65.356.1.-76., 67.61.1.-34., 67.62.1.16., 67.63.1.-101., 67.64.1.-32., 67.65.1.-16., 67.66.1.19., 67.213.1.-4., 68.182.1. TVV. 65.48.1.-21. 25. Tiszalök-Középső dűlő 1966-ban bronz-depot helyszínelésekor Németh Péter néhány szürkés-vörös, szemcsésen soványított, díszítetlen oldaltöredéket és kova-darabot gyűjtött össze Gombás Andrással. (JAM Adattár., Rég.Füz. I. 20. 1967. 25. o.) A lelőhely a községtől nyugatra, a Tiszavasvári-dhatPusztakócs vasútvonaltól délre, a Keleti Főcsatornától keletre van. JAM 68.217.2.-17. 108