Kurucz Katalin: A nyíri Mezőség neolitikuma. (A Nyíregyházi Jósa András Múzeum kiadványai, 28. Nyíregyháza, 1989)

tál, melynek oldala volt átlyukasztva. (XXXIII. tábla 3.) A leggyakoribb a belülről kinyomott, átlyukasztott szörőrésszel ellátott forma, vagy az egyszerű kiöntőcsöves edény. (XXXVII. tábla 1.) Egyetlen olyan darabot találtunk, melyet inkább fedőként, mint tálként értelmezhetünk. Szintén csak egyetlen töredék képviseli a szögletesedő tálakat; ez vékonyfalú, szürkés-fekete, jó megmunkálású példány. Egy nagyméretű (peremátmérője 32 cm) rövid, tölcséres nyakú, enyhén öblösödő fazék vonalköteg és közte párhuzamosan beszurkált dísze ritka darabja a leletegyüttesnek. (XXIX. tábla 5.) Néhány nagyobb méretű edény oldalán belülről kinyomott, hólyagos bütyök volt. A viszonylag mostoha talaj-adottságok ellenére nagy mennyiségben találtunk festett töredékeket (sőt néhány esetben a festett és karcolt-dísz együttes alkalmazása is előfordult). A festésben általában a fekate vékonyabb vagy szélesebb sávos minta dominál. Néhány esetben vörös monochrom festésű darabot is találtunk, a legritkább példányok közé a rács-mintával festett csupor oldaltöredéke és a létra-mintával díszített bikónikus csupor töredéke tartozik. (XXXII. tábla 6.) A festett töredékek között néhány esztári csoportba sorolható import is volt. Eszközök A házból 5 darab obszidián penge töredéke került elő és egy trapéz alakú kőbalta (hossza 5 cm, élszélessége 4,6 cm). A kőeszközök mellett csontból készülteket is talál9 tunk a haz betöltésében. 101