Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Endreffy Zoltán: Felszólalás a tirpákok múltjával foglalkozó konferencián

Bndreffy Zoltán: FELS ZÓLALÁS A TIRPÁKOK KULT

JÍ

VAL FOGLALKOZÓ KONFEREN C

IÁK Ezt a tudományos konferenciát már sokkal régebben meg kellett volna tartani. Kegy ez eddig késett, ennek oka, ha nem is akarjuk kimondani, a magyarság .és szlovákság kapcsolatainak rendezetlensége. Ebben a kérdésben mi magyarok nagyon súlyos örökséget hordozunk. Az első világháború előtti időben az Osztrák-Magyar Monarchiában az úr;. Apponyi törvény óta erősödött az a szándék, hogy az itt élő szlovákságot elmagyarosítsák. Ez a törekvés különösképpen a túrócszentaártoni szlovák gimnázium é3 a Szlovák Katica bezárásában csúcsosodott ki. Ez a szlovákság olyan sérelme, amelyet nem tudnak elfelejteni. Csehszlovákia megalakulásával, 1918-ban kb. 700.000 magyar került csehszlovák uralom alá. Az új csehszlovák kormányzat demokratikus jogokat biztosított a magyar kisebbségnek. Ebben a Csehszlovákiában töltöttem ifjúságom idejét, itt fejeztem be tanulmányaimat; itt végezte tanulmányainak nagy részét az itt jelenlévő dr. Németh Zoltán főiskolai tanár is. Ez az alapja annak,hogy mi most itt vagyunk és a tirpákség kérdésével ezíveseD foglalkozunk. A második világháború után igen nagyot változott a helyzet. A Benes-féle kormányzat az egész magyarságot fasisztának szerette volna minősíteni ée a németekhez hasonlóan ki szerette volna telepíteni Csehszlovákiából. Ezt a törekvésüket nem tudták megvalósítani. Ezután következett a magyarság kérdésének áttelepítés útján való megoldása, jžnnek a legkegyetlenebb része a kevésbé vagyonos magyarságnak áttelepítése a kiürült S

zud

é

tavidékre volt. Ez téli hidegben, tarhavagonokban történt. Nem akarom ennek