Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Csermely Tibor: Előszó

Az előadásokat a koníerencia mindkét napján megjegyzések, hozzászólások követték. Nem véletlen, hogy ebben a kötetben külön is helyt adunk Endreffy Zoltán evangélikus lelkipásztor felszólalását tömörítő írásnak, amelyben az identitástudat és a nyíregyházi evangélikus egyházközség szoros kapcsolatát mutatja fel. A konferencián felvetett kérdések összegzéseként megfogalmazhattuk: Szabolcs-Szatmár nem tartozik a nagylétszámú nemzetiségi lakosságot befogadd területek közé. Az 1980-as népszámlálás adatai szerint az 529 ezres népesség számából mindössze 25-en vallották magukat szlováknak. Mindezek ellenére meggyőződésünk, hogy az egyéni bevalláson alapuló statisztika nem tükrözi a reális helyzetet. Megyénkben több ezren élnek olyanok, akiket szlovák származásúnak tekinthetünk. A Szarvasról ós Békéscsabáról ideköltözött idegen ajkú lakosság nagyfokú társadalmi szervezettségben élt,fegyelmezett életrendjéhez hozzátartozott a közvagyon védelme, a szilárd közerkölcs, a szorgalom és a szívós munka. A felszabadulás után megindult és as 1960-as években felgyorsult gazdasági — társadalmi változás a bokortanyák népének életét is jelentősen befolyásolta, s as. iparosítással körükből is megindult a városba-áramlás. A felerősödött asszimilációs tendenciák ellenére törekszünk arra, hogy biztosítsuk - igények szerint - a nemzetiségi nyelven folyó oktatást, a kulturális éB művészeti hagyományok ápolását,szorgalmazzuk a cserekapcsolatokat Szlovákiával. A múltat kutató szakembereknek és az érdeklődő nagyközönségnek egyaránt örömmel nyújtjuk ét ezt a kötetet. Ösztönözze az előbbieket további kutatásra,és tájékoztasson mindenkit, akit érdekel a szűkebb haza múltja. Csermely Tibor