Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)
Gyivicsán Anna: A szlovák kultúra változó helye és szerepe városi környezetben: Nyíregyháza
nyl polgári rendszer alakult a 19.század második felétől; - az áj kulturális polgári modell követelményrendszere milyen magatartásra és reakciókra kényszerítette a szlovák közösséget; - miképpen alakult a városmag és a város-periféria, illetve a bokortanyák viszonya; - miképpen változott a hagyományos /népi/ és az egyházi szlovák nyelvhez kötött kultúra értéke a városi környezetben. A mezővárosi jog biztosította lehetőségeket e településeken sár kezdettől fogv* r pl. gazdasági és kereskedelmi /piaci/ téren is eltérő módon használták ki, s éltek vele. Nyíregyháza ebből a szempontból jóval kedvezőtlenebb helyzetben volt — talán földrajzi adottságai és elhelyezkedése miatt is - mint pl. Kiskőrös vagy Szarvas. Érdekes módon a legintenzívebb kapcsolatokkal - szinte egész dél-magyarországi területekkel, Délkelet-Dunántúlťól a Körösök vidékéig - Kiskőrös rendelkezett. S kapcsolatok jelentősen hozzájárultak a hagyományos kultúra akkui turációjához és a történeti intézményi rendszer - evangélikus egyház, iskola - "szerepváltoztatásához". Nyíregyháza városfejlődési útja elsősorban i;em gazdasági-kereskedelmi téren, hanem inkább jogi-adminisztratív terUla ten már 1837-ben elvélt a többi felsorol i mezővárosi településtől. A fejlődésnek ezt a menetét tovább formálta ás mélyítette az a tény is, hogy Nyíregyháza 1376ban megyeközpont lett. Megyei szerepét, területi kisugárzását nem nagyvárosi .fejlődése határozta meg ezután sem, nanem adminisztratív es csak részben kulturális központ jellege, bár e két területen ia eléggé ellentmondásosan működött a struktúrája. Sz az ellentmondás leginkább azon mérhető le, hogy míg Békéscsaba, Szarvas, Kiskőrös a 19.