Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája

az ezen a nyelven /tehát szlovák köz- vagy irodalmi nyelven/ folytatott beszédre értelmezik. -XXXA szlovák szakirodalom csupán etnikai csoportként vagy szlovák származású,cár el is magyarosodott lakosságként /"obyvateľstvo slovenského pôvodu, u£ aj pomaďarce ného"/ emlegeti a tirpákokat. ^ Napjainkra már megszűntek nemzetiség lenni,hiszen a tirpákság nem rendelkezik a nemzetiséget meghatározó jelleggel, mert nincs egységes kultúrájuk; irodalmuk, irodalmi nyelvük egyáltalán nincs; a nyelvjárásul; kihaló, makaróni típusú; a terület pedig, ahol élnek, nem kizárólagosan hozzájuk tartozó stb. Ezért nyilváníthatjuk őket csak szlovák származású

,már elmagy

arosodott etnikai csoport

nak. Az un. "kisebbség" fogalom -sem illik rájuk, hiszen a kisebbségek olyan lakosai egy adott országnak,akit. vagy a nemzetiségük, vagy a nyelvük, vagy a vallásuk szempontjából különböznek az illető állam többségi lakosságától,tudatában vannak annak, hogy kisebbséget alkotnak,és van akaratuk a népi, a nyelvi vagy a vallási sajátosságaik megóvására. '' A tirpákság régen túljutott a nyelvcserér.: már csak igen kevesek /a legidősebbek/ a kétnyelvűek. A még kimutatható archaikus szlovák nyelvjárásuk /a sok hungarlzmu-. savai/ már nem általában megkülönböztető jelleg. A többségre jellemző evangélikus vallásuk pedig azért nem elegendő a különbségtételhez, mert más vallású /római és görög katolikus/ is van a tirpákok között. A népi, a nyelvi és vallási sajátosságok együttes megóvásának akarata pedig a helyi körülmények folytán azért nem érte el a szükséges fokot, mert "kisebbségi" sorsban, történelmileg értelmezve, tulajdonképpen soha nem éltek. Ennélfogva az a-