Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája

A fentebb emiitett Hűnek-féle monográfiát követő jelentősebb mű a tirpákokról 1943-ban jelent meg Márkus Mihály tollából, egyetemi doktori disszertációjaként. A bokortanyák népe előszavában a "tirpák népélet" és a "felvidéki tót népélet" fogalmakhoz az alábbi részletes megjegyzést fűzi: "Ezen a helyen kell megemlítenem, hogy tanulmányomban következetesen a tót /keletitót, középtót/ elnevezést használom, bár tudom, hogy as 1919 óta szlovák nemzetté öntudatosodott tót nép hivatalos intézményeinek ez az elnevezés ellenszenves.Az ellenszenv főoka az, hogy a tót elnevezésben sértő ée gúnyos ízt éreznek, míg a szlovákban nem. S névhasználat helyee és helytelen voltáról már igen sokat írtak. Ke

gun

k részéről csak azt tartjuk szükségesnek megjegyezni,hogy a tőt névhasználatban magát a népet követjük. A tót népnévben ses a tiszántúli magyarság, sem a tirpákság nem érez valami lealázd, gúnyos ízt. Sokkal inkább a szlovákban. A tirpák gazdák szlovák- nak nevezik a felvidéki származású, idénymunkára járó aratójukat, szolgájukat és a házaló drótost, ablakost. As ezekre értett szlovák elnevezésben sokkal több lebecsülést érezni, mint a tót népnév használatában." 4u Ez az okfejtés adja a magyarázatát annj?k,hcgy miért fogalmaz Kárkttg Mihály következetesen így: tirpáktót

. tót-macrrargvglT^ae

re.

tlrpák-tót' nyelv

,

tót nvslv

. tót dalo

k stb

. A nyíregyházi evangélikus egyház szótárában még 30 évvel ezelőtt if e tót járta. Pl.: "...töbt egyháztag a nagyünnepi tót-nyelvű istentiszteletek délutánra helyezését kérte..." illetve javasolták, "...hogy a tótnyelvč istentiszteleteket meg keli szüntetni..." 1957•májusában, a-