Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája

7. sajátos jelentésű összetételekben: tótágas; tótágast áll /= fölfordulás van; fordított állású, nem szabályos oszlop/; /ágas= rossz, nem igazi, nem szabályos oszlop/; tótul nevet / = sír, pityereg/; ezekben az összetételekben tót = érthetetlen; tőt szín /=csúnya szín: barna, lila, kér - együtt/ stc. Hogy a tót fogalom sennyire széleskörűen volt használatos még az írásos nyelvben ie, erre két - nyomtatásban megjelent - m

unk

át hozok föl példának, mégpedig a harmino&s évekből. Az egyiket Skultéty József irts "Kér egyszer a volt Felső-Magyarországról" címen /Turčiansky Sv.Martin,1931./ Ebben az egyetlen esetben nem fordul elő a szlovák 3

C BZÓ, csakis a tót. A másik mű egy szótár-pár: a Loos-Pechány-féle Szlovák-magyar szótár /Slovník slovensko-maďarský/, másik része a Magyar és tét szótár /Slovník maďarský a Bio* vensky. A tét szóalak múlt századi általános alkal mázasát, előfordulását a szakírók ie elősegítették. Az 169»ban kiadott "Kyíregyháza az ezredik évben" c. munka a város népéről azt írja. ncgy nyelvük, "E tót beBséč is számos magyar szótól visszhangzik' ée "nogy tót nótát mar nem ie tucnaK.'

1 A szerző pedig /G-eduly Henrik'' munkája elején "majdnem kétezernyi tótajkú, de magyarlelkú" lakosságról ír. A Kvireavháza es SgaBalcsvérmegve községei című monográfiában /1931.' Hűnek Emil mar a t r p é k / t i r pák ezav&kkal illeti a betelepültek utódait /bár "ezenvedő. tűre jelentéssel/, "nyír-ígyhází tirpák"-ot ír, ée hogy a szarvasiak "tótejkú evangélikusok'' voltak.A tirpák