Németh Péter (szerk.): Nyíregyházi szlovák ("tirpák") nyelvjárási és néprajzi emlékek IV. (Jósa András Múzeum Kiadványai 27. Nyíregyháza, 1988)

Németh Zoltán: A „tirpák” szó etimológiája

/tányér/, azaá <azda: talán/, dez / <.dázd': eső/, táncovau z naŽéu Véró /tancoval z naàej Verou:Veránkkal tán colt

?. A számos specifikus lexikaiizmuson kívül, mint bugát , darab / -<kus, kúsok, kusisko/, ismert a t r p o /= teraz: most/ is. A magyar szavak /tarier, darab/ nyilván az ottani magyaroktól ment át a nyelvjárásba. Van a közelben egy U horské m magyar nevű falu ÍB, aminek a nevéből magyar eredetű lakosságra következtethetünk. Van viszont a v közelben egy csehekre utaló falu is, az említett České Erezovo /= cseh nyírfa/. Ebből magyarázatot kaphatunk a cseh eredetű trpó használatára. J. Matejeík a főnevek képzővel történő képzése során a személyek megnevezéseihez példának említi az =

ák képzőt: tulák /= csavargó, vándor/, hlupák /= buta, ostoba/, sprosták /= ostoba, buta, hülye/ Btb. A t r p + é k teljesen beleillik ebbe a sorba. Egyébként a trpák szóról csak annyit közöl, hogy: "a buta emberekről mondják" /= "o hlúpom človekovi"/. Az említett munka szótári része a trpó /=teraz: most/ ritkán használatos határozószóra M á 1 i n e c és Kalinovo községekből vesz példát /ez utóbbi község Málinectől néhány km-re délre van/ i trpó ván bud'en jei rosprévaťi,có son od moje staré maťera voľakode pocúla /= most magának azt fogom róla elmondani, amit az én öreganyámtól hallottam valaha/; aj trpó počujeme he kazdex séden rokó zvoniti /» még most is halljuk őt minden hetedik évben harangozni/% todei do voza zvali é'etki bútor,ni tag ako trpó

. aj gauca, aj fotele, aj Bakovo /= valamikor a szekérre kötöztek minden bútort, nem úgy,mint most, a rekamiét is, a foteleket is/. Egy Bzázadeleji szlovák-magyar szótár 4 még közli a